97380. lajstromszámú szabadalom • Változtatható rövidzárási áramtranszformátor

Megjelent 1939. évi szeptember hó 250-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97380. szám. — vll/g. osztály. Transzformátor változtatható rövidzárási áramra. Ganz-féle villamossági r.-t. cég- Budapest. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 26-ika. Bizonyos, pl. elektromos olvasztó ke­mencék vagy fényív-hegesztő berendezé­sekkel kapcsolatban alkalmazott transz­formátoroknál, melyek üzem közben 5 majdnem rövidre vannak zárva, míg üres járásnál aránylag nagy gyújtási feszült­séggel kell bírniok, szükséges, hogy a rövidzárási áram, változatlan primárfe­szültség mellett, a szekundáráramkörben 10 szabályozható legyen. Ennek a célnak oly transzformátor felel meg, melynek nagy feszültségesése van, úgyhogy szekundár­tekercse kis feszültségen át, sőt teljesen rövidre zárható. 15 A találmány szerinti az efajta, nagy fe­szültségesésű transzformátoroknál, vagy autótranszformátoroknál a feszültségesés nagyságát azáltal változtathatjuk, hogy a transzformátornak két, egymással induk-20 tív módon csatolt tekercse közül legalább is az egyik, leágazásokkal oly módon el­látott, különböző feszültségesésű két részre van megosztva, hogy a leágazások­nak megfelelő menetcsoportok be- illetve 25 kikapcsolásával a nagy feszültségesésű és az alacsony feszültségesésű hatásos mene­tek közötti viszony változtatható. A tekercs két részének feszültségesése tekintetében fennálló különbséget azáltal 30 érhetjük el, hogy a tekercs azon részeit, melyekben nagyobb feszültségesést óhaj­tunk létesíteni, a vastest hosszirányában az első tekerccsel induktív módon csatolt második tekercstől nagyobb távolságban 35 rendezzük el, mint a kisebb feszültség­esésű tekercsrészeket. Emellett a nagyobb feszültségesésű tekercsrészeket célszerűen a vastestnek más tekercset nem hordó, kü­lön szárán helyezzük el, vagy pedig mág-40 neses mellékzárlatok útján a vastestnek úgy primár, mint sekundár tekercset hordórószeitől elkülönítjük. A rajz a szabályozható transzformátor­nak több példaképem megoldási alakját vázlatosan szemlélteti. Az 45 1. ábra oly megoldási példát tüntet fel, melynél a primár-tekercsnek nagy- és kis­feszültségesésű részei a transzformátor különböző szárain vannak elrendezve. A 2. ábra oly transzformátort szemléltet, 50 melynél a primártekercsnek ugyanazon a száron fekvő, nagy- és kis-feszültségesésű részei, mágneses mellékzárlatok útján, egymástól el vannak különítve. A 3. ábra különböző nagyságű kapcsolási 55 fokozatokkal bíró transzformátort tüntet fel. A 4. ábra a lekapcsolható tekercsek egyen­letes elosztását mutatja. Az 5. ábra hosszhasítékokkal ellátott vas- 60 lemezt szemléltet. Az 1. ábra szerint (a) a transzformátor vasmagja, (b1 , b2 ) a primár- és (c2 ) a sze­kundár-tekercs. A primar-tekercs két (b1 ) és (b2 ) részre van megosztva, melyek kö- 65 zül a (b2 ) rész a (c) szekundár-tekercs ha­táskörében, illetve közvetlen közelében, a (b1 ) rész pedig a vasmag másik szárán foglal helyet. Ennek következtében a pri­mar-tekercs (b2 ) részének feszültségesése 70 csekély, míg a (b1 ) rész feszültségesése igen tetemes. A (b1 ) tekercsben, az 1. ábra szerinti elrendezés mellett, könnyen érhetünk el 100%-os feszültségesést. A (b1 ) és (b2 ) tekercsrészek (1, 2, 3), illetve (1', 2', 75 3') leágazásai segélyével ezen tekercsré­szek egyes meneteit vagy menetcsoport­jait be, illetve kikapcsolhatjuk. Az elren­dezés emellett célszerűen olyan, hogy a nagyobb feszültségesésű (b1 ) és (b2 ) te- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom