97355. lajstromszámú szabadalom • Bérházszerű tömbvilla

Megjelent 1929. évi szeptember hó 190-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97355. SZÁM. — Vlll/a. OSZTÁLY. Bérházszerű tömbvilla. Vágó József építőművész Budapest. A bejelentés napja 1927. évi május hó 23-ika. A találmány új műszaki megoldással kí­vánja lehetővé tenni, hogy minél több csa­lád és minél könnyebben juthasson oly egészséges és oly kedvező lakáshoz, mint 5 amilyenek a drágaságuknál fogva, nehezen birtokolható villalakások. A találmány oly tömbépítményt nyújt, amely átmenetet képez a bérház és a villa között és mindkettőnek előnyeit azok 10 hátrányai nélkül egyesíti magában. Telek­kihasználás és szerkezeti olcsóság tekin­tetében vetekedik a nagy bérháztömbökkel, lakás tekintetében viszont oly szabad, szel­lős és napos és oly elkülönített is, mint 15 a szokásos villák. Ismeretesek bérházak, villák stb., ame­lyek kisebb-nagyobb terraszokkal vannak ellátva. Az utóbbiak részint csupán tolda­lékok, résizint pedig csak szórványos, al-20 kalmi megoldások. Ezekkel szemben a találmány oly mélyreható intézkedésekkel jár, amelyek az építmény egész rendsze­rére szervesen kihatnak. A találmány szerint több, főként villa-25 szerű építményelem úgy van összeépí­tett tömbbé csoportosítva, hogy az épít­ményelemek földszintje folytatólagos sorrá záródik, azok emeletsorát azonban, helyen­ként, ndvarszerűvé kiképezett terraszok 30 szakítják meg, amelyek a közbeeső, al­sóbb szinti építményelemeket tetézik. Az építményelemek megannyi, villa­szerűén zárt, külön lakást képeznek, köz­vetlen kapubejárattal. Az építményelemek 35 maguk emeletesek is lehetnek. Az alsó építményelemeket lefödő terrasz ismét telek gyanánt szerepel, amely kert­parcellaszerűen elkeríthető, úgyhogy ott szabadban tartózkodni, kertészkedni, ját­szani stb. lehet, ugyanúgy mint a föld- 40 szinti sorhoz csatlakozó kertrészekben. így tehát az egyes elemek, tömbbé való egybeépítésük ellenére is, lakás szempont­jából egy-egy önálló, villaszerű családi há­zat képeznek. 45 A rajzok az új tömbépítmény néhány ki­viteli példáját vázlatosan tüntetik fel. Az 1. és 2. ábra az új tömbépítmény jel­legzetes részletének távlati rajza, ill. elül­nézete. A 50 3—6. ábra schémás alaprajzok, míg a 7. ábra a földszinti sor vízszintes met­szete. Az 1. ábra szerint (1) külön kapukkal el­látott (2) építményelemek földszinti sora 55 előkertes, vagy egészen szabadon álló zárt villasort képez. Ezen összeépített villasor sík lefödése ismét mint telek szerepel, melyre újra villaszerű (2) építményelemek kerül­nek, ez alkalommal azonban többé nem 60 ugyanoly folytatólagosan, mint a földszin­ten, hanem helyenként (3) udvarszerűvé kiképezett terraszok kihagyásával, amelyek (4) kerítésekkel elkülönített kertparcellák gyanánt csatlakoznak az illető (2) épít- 65 ményelemekhez. Az emeletsoron (5) járdaszerű folyosó van. A 2. ábra szerint az első emeleti (3) ter­raszokat, a második emeleti (2) építmény­elemekhez csatlakozó és (6) lábakra tá- 70 maszkodó (7) terraszok hidalják át. Ily módon az alapterületet úgyszólván meg­növeljük. Mindkét ábrából kivehető, hogy a föld­szinti és az emeleti építményelemek gya- 75 korlatilag azonosak egymással, ami az

Next

/
Oldalképek
Tartalom