97338. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cement és mész égetésére
— 2 Már most a jelenlegi cementégető kemencék úgy a nyersanyag darabnagysága (vagy a nyers lisztréteg vastagsága), mint a füstgázok és az égetendő 5 anyag közötti jó érintkezés tekintetében is igen hiányosak. A forgókemencékben a nyersanyag — liszt kb. 30 cm. vastagságú rétegben fekszik, az aknakemencében pedig az ököl- és tojásnagyság között 10 változó nagyságú nyerlisztbriketteket alkalmaznak. Csak természetes, hogy ennek következtében órák kellenek csak magára a nyersanyag átmelegítésére és a hőnek nagy része, különösen a forgókemencé-15 ben, a fáradt gázokkal együtt távozik n kemencéből, mivel a hővivő gázoknak a teljes hőátvitelhez csak elégtelen érintkezési felület áll rendelkezésükre. A találmány szerint a nyers masszát 20 szemcsézziik és a füstgázokat, melyek a találmány révén lehetővé tett módon megrövidített forgókemeneéből származnak, a nyers lisztszemesek rétegén keresztül szívatjuk. Ha nyersmasszának borsó-25 nagyságú szemcséit alkalmazzuk, akkor az égetendő anyag és a füstgázok között kitűnő érintkezést érünk el és az 1 kg. cementre eső hőfelvevő felület kb. 10-szer akkora, mint eddig az aknakemencében 30 és kb. 50-szer akkora, mint eddig a forgókemencében. Ily módon a találmány szerint nagy hőfelvevő felületet és az ezen felületen tovavonuló füstgázoknak nagy sebességét érjük el. 35 A mellékelt rajzokon a találmány szedinti eljárás keresztülvitére szolgáló berendezés megoldási példájának vázlatos összelrendezése és részletei láthatók. Az eljárás és berendezés lényege az 1. 40 ábra szerinti vázlatból tűnik ki. A nyers massza mozgási iránya teltvonalú, a gázoké pedig szakadozott vonalú nyilakkal van jelölve. A nyers lisztet az (1) dobban az alább leírt eljárás szerint szemcsézziik, 45 a nyerslisztszemcsék önműködően a (2) vándorrostélyra hullanak, melyről azok a (14) csúsztató útján a megrövidített (3) forgókemencébe jutnak. A forgókemencéből távozó füstgázokat a (4) szívóven-50 tillátor segélyével a nyerslisztszemcsék rétegén szívatjuk át. A vándorrostélyon a nyers massza vízteleníttetik, felmelegszik és a mészkő kb. a felére disszociálódik. A forgókemence a kalcinálást és a 55 zsugorítást végzi. A nyers massza által a vándorrostélyon és a forgókemencében elnyelt hő viszonylagos mennyisége a forgókemence hosszától függ. Az eljárást célszerűen akként foganatosítjuk, hogy a rostélyról a forgó- 60 kemencébe hulló szemcséknek felső rétegét a zsugorító hőmérsékletig (kb. 1400° C-ig) előmelegítjük; az alsó réteg hőmérsékletének a rostély kímélése céljából normális üzemben nem szabad 550° C-t meg- 65 haladnia. E feltételeket kielégítendő, a íorgókemence kb. harmadakkorára építhető, mint amekkora a forgókemencék eddigelé szokásos hossza. Az (5) nyerslisztsilóból a nyerslisztet a 70 (6) práeiziós csiga vagy bármily más szabályozható táplálókészülék segélyével az (1) szemcséző dobba vezetjük; (7)-tel az (1) dobnak bővített vége van jelölve, mely a 2. és 3. ábrán hossz- illetve keresztmer- 75 szetben külön van feltüntetve. Az, (1) szemcséződob, valamint a (3) forgókemence pl. a (8) gyűrűkben forognak. (9)-eel az alsó emelet padlója, (10)-zel pedig a felső emeleté van jelölve; (11a) a 80 íorgókemence lángzója, (12) pedig a kemencefej. A (3) kemence és a (2) rostély a tűzálló (13) csatorna útján van egymással összekötve, melyben a félig égetett anyagnak a kemencébe való vezeté- 85 sére szolgáló, tűzálló (14) csúsztató van elrendezve. (15)-tel a forgókemence és a (13) csatorna közötti légtömlő elzárás van jelölve. A találmány szerinti égetési folyamat 90 szemcsézett nyerslisztet kíván meg és a szemcsézésnek az eljárás gazdaságossá tétele céljából igen egyszerűnek és olcsónak kell lennie. A szemcséző dob legfontosabb részletei 95 a 2. és 3. ábrából tűnnek ki. Számos kísérlet eredményeképen azt találtuk, hogy a cementnyersliszt a legolcsóbban szemesézhető, ha a dobban mozgó lisztre vizet csepegtetünk. A nyersliszt a (6) etetőkészil- 100 lék révén folytatólagosan jut az (1) dobba, mimellett a vizet a (16) eső útján adagoljuk. Gondoskodni kell arról, hogy a liszt a lehulló vízcseppek alatt élénk mozgásban legyen, mert csak ezen feltétel mel- 105 lett fog minden csepp egy-egy nedves nyerslisztszemcsét képezni. Ha a nyers massza nem „fut", akkor az összegyűlő víz nagyobb méretű nedves nyersanyagcsomókat alkot, ami nem kívánatos. Ezen- no kívül figyelembe veendők a finom és száraz nyerslisztnek sajátos tulajdonságai, nevezetesen, hogy az levegővel keverve majdnem úgy viselkedik, mint valamely folyadék, vagyis csövekben tovaszállít- 115 ható, egyik edényből a másikba önthető.