97338. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cement és mész égetésére

Megjelent 1929. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97338. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés cement és mész égetésére. Leilep Ottó mérnök Berlin. A bejelentés napja 1928. évi április hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi április hó 2-ika. A portlandcement, valamint egyéb hid­raulikus cementek és a mészkő égetésénél az első helyet a forgókemence foglalja el, mely a gyakorlatban 100 kg. cement ége-5 téséhez kb. 24 kg. kőszenet igényel. Ebből a tüzelőanyagmennyiségből magára az égetési folyamatra elméletileg a negyed­része esik, vagyis 100 kg. cementkő rejtett képződési hője abban a hőmennyiségben 10 foglaltatik, melyet kb. 6 kg. szén fejleszt. A forgókemence termikus hatásfoka tehát igen alacsony és kb. csak 25%-ra rúg. A hőkihasználás tekintetében majdnem kétszer olyan kedvezően dolgozik az akna-15 kemence, ez azonban sok esetben minősé­gileg nem egészen kifogástalan cement­követ szolgáltat; azonkívül az aknake­mence kőszén helyett kokszot igényel, tel­jesítőképessége pedig elégtelen és megle-20 hetősen korlátozott. A találmány már most azt célozza, hogy a forgókemence hőkihasználását ép­pen olyan mértékre, vagy még maga­sabbra fokozzuk, mint amekkora az ak-25 nás kemencéé, mimellett azonban a klin­ker minőséget, valamint a forgókemence szabályozhatóságát és teljesítőképességét, mely kemence e tekintetben eddigelé felülmúlhatatlan, megtartjuk, illetve még 30 ezt is fokozzuk. A forgókemencékben a legnagyobb melegveszteség azáltal következik be, hogy a cementkemence forró fáradt gázai léelőmelegítés nélkül kb. 900° C hőmér-35 séklettel vonulnak a kéménybe. Ez azt je­lenti, hogy a legtöbb esetben az egész égési anyaghőnek majdnem a fele, de legalább is a harmadrésze kihasználatla­nul vész el. 40 A találmány szerinti eljárás és beren­dezés célja, már most az, hogy ezen ki­használatlanul távozó nagy melegmeny­nyiséget a cement és mész égetésére ki­használjuk; ehhez képest az alábbiakban mindaz, amit a cementtel kapcsolatban 45 említünk, a mészre is vonatkozik. Valamennyi cementégető berendezés­nek azt a feladatot kell teljesítenie, hogy a friss gázok hőjét lehetőleg gyorsan és tökéletesen vigye át az égetendő anyagra. 50 A találmányt megelőző kísérleti vizsgá­lat az égetési időtartam és az égetendő anyag szemcsenagysága között bizonyos meghatározott függőséget állapított meg. 1500° C hőmérsékletű kemencébe külön- 55 böző nagyságú nyerslisztgolyókat helyez­tünk és a nyersanyag átégetéséhez szük­ségelt időt figyeltük: ez az idő 100, 8 és 1 mm. átmérőjű golyóknál 2 óra, 2 perc, ill, 2 mp. volt. Ez az eredmény egészen 6Q egyértelműen mutatta meg a követendő utat: az égetési időtartam csökkentéséhez a nagy brikettek helyett a nyersanyag­nak csak megfelelően kicsiny szemcséi alkalmazandók. Ez a feltétel elméletileg 65 abban leli magyarázatát, hogy kis szem­csék esetén a hőt felvevő, súlyegységen­kénti felület sokszorosan nagyobb és a hőnek ez esetben sokkal kisebb vastag­ságú anyagon kell áthatolnia. 70 Egy másik tényező, mely a gázokról a szilárd testekre való hőátvitelt egészen tetemes mértékben befolyásolja, a gázok­nak az érintkezési felületen való sebes­sége és az érintkezési felület nagysága. 75 Ez különösen a vörösizzás alatti és a vö­rösizzást megközelítő hőmérsékleti körze­tekben esik latba, minthogy ezeknél a hő főleg érintkezés, nem pedig besugárzás útján vivődik át. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom