97338. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cement és mész égetésére

Megjelent 1929. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97338. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés cement és mész égetésére. Leilep Ottó mérnök Berlin. A bejelentés napja 1928. évi április hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi április hó 2-ika. A portlandcement, valamint egyéb hidraulikus cementek és a mészkő égetésénél az első helyet a forgókemence foglalja el, mely a gyakorlatban 100 kg. cement ége-5 téséhez kb. 24 kg. kőszenet igényel. Ebből a tüzelőanyagmennyiségből magára az égetési folyamatra elméletileg a negyedrésze esik, vagyis 100 kg. cementkő rejtett képződési hője abban a hőmennyiségben 10 foglaltatik, melyet kb. 6 kg. szén fejleszt. A forgókemence termikus hatásfoka tehát igen alacsony és kb. csak 25%-ra rúg. A hőkihasználás tekintetében majdnem kétszer olyan kedvezően dolgozik az akna-15 kemence, ez azonban sok esetben minőségileg nem egészen kifogástalan cementkövet szolgáltat; azonkívül az aknakemence kőszén helyett kokszot igényel, teljesítőképessége pedig elégtelen és megle-20 hetősen korlátozott. A találmány már most azt célozza, hogy a forgókemence hőkihasználását éppen olyan mértékre, vagy még magasabbra fokozzuk, mint amekkora az ak-25 nás kemencéé, mimellett azonban a klinker minőséget, valamint a forgókemence szabályozhatóságát és teljesítőképességét, mely kemence e tekintetben eddigelé felülmúlhatatlan, megtartjuk, illetve még 30 ezt is fokozzuk. A forgókemencékben a legnagyobb melegveszteség azáltal következik be, hogy a cementkemence forró fáradt gázai léelőmelegítés nélkül kb. 900° C hőmér-35 séklettel vonulnak a kéménybe. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben az egész égési anyaghőnek majdnem a fele, de legalább is a harmadrésze kihasználatlanul vész el. 40 A találmány szerinti eljárás és berendezés célja, már most az, hogy ezen kihasználatlanul távozó nagy melegmenynyiséget a cement és mész égetésére kihasználjuk; ehhez képest az alábbiakban mindaz, amit a cementtel kapcsolatban 45 említünk, a mészre is vonatkozik. Valamennyi cementégető berendezésnek azt a feladatot kell teljesítenie, hogy a friss gázok hőjét lehetőleg gyorsan és tökéletesen vigye át az égetendő anyagra. 50 A találmányt megelőző kísérleti vizsgálat az égetési időtartam és az égetendő anyag szemcsenagysága között bizonyos meghatározott függőséget állapított meg. 1500° C hőmérsékletű kemencébe külön- 55 böző nagyságú nyerslisztgolyókat helyeztünk és a nyersanyag átégetéséhez szükségelt időt figyeltük: ez az idő 100, 8 és 1 mm. átmérőjű golyóknál 2 óra, 2 perc, ill, 2 mp. volt. Ez az eredmény egészen 6Q egyértelműen mutatta meg a követendő utat: az égetési időtartam csökkentéséhez a nagy brikettek helyett a nyersanyagnak csak megfelelően kicsiny szemcséi alkalmazandók. Ez a feltétel elméletileg 65 abban leli magyarázatát, hogy kis szemcsék esetén a hőt felvevő, súlyegységenkénti felület sokszorosan nagyobb és a hőnek ez esetben sokkal kisebb vastagságú anyagon kell áthatolnia. 70 Egy másik tényező, mely a gázokról a szilárd testekre való hőátvitelt egészen tetemes mértékben befolyásolja, a gázoknak az érintkezési felületen való sebessége és az érintkezési felület nagysága. 75 Ez különösen a vörösizzás alatti és a vörösizzást megközelítő hőmérsékleti körzetekben esik latba, minthogy ezeknél a hő főleg érintkezés, nem pedig besugárzás útján vivődik át. 80