97333. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűs kenőszerkezet vasúti csapágyakhoz

Megjelent 1929. évi szeptember lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97333. SZÁM. —• Y/b. OSZTÁLY. Gyűrűs kenőszerkezet vasúti csapágyakhoz. Kertész Ferenc gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi április hó 10-ike. Vasúti csapágyak, illetve bármely végcsap kenésére a lapos gyűrű igen jól használható. A gyűrű a tengelycsap végére erősített toldaton íut és az olajat a csap-5 hoz különféle ismeretes módon vezetheti. Hátránya azonban a gyűrűnek, hogy nagy hidegben a csapágyba valamilyen módon bejutott víz megfagy, a gyűrű állva marad, a kenés megszűnik és így a csapágy hőn 10 futása nincs kizárva. E baj elhárítására a gyűrűt fogazni lehet. Ez a fogazás a rendes fogaskerekek fogazásától lényegében eltér azért, mert míg a normális fogaskerekek tengelyeikre 15 fel vannak ékelve és a fogak csak erőátvitelre szolgálnak, addig itt a gyűrű súlyával a tengelyre ránehezedik és a tengelyen lebegve fut. A találmány tárgya tehát olyan fogazás, mely egyrészről a 20 gyűrű mozgását kényszermozgássá teszi, másrészt alkalmas a gyűrű súlyának hordására is. A találmány néhány kiviteli alakja a csatolt rajz 1—6. ábráin látható. Az 25 1. ábra a csapágy és gyűrű hosszmetszete ; a 2. ábra a csapágy keresztmetszete, ill. a gyűrű elölnézete; a 3. és 4. ábra a fogazás egy-egy kiviteli 30 rajza; az 5. és 6. ábra egy más kivitelű fogazás metszete, illetve elölnézete. (1) a tengelycsap, (2) a csapágycsésze, (3) a csapágytok (1. és 2. ábra). A ten-35 gely (4) csaprózsájára az (5) tárcsa van erősítve és e kettő között van a (6) • kisebb átmérőjű tárcsa. E (6) tárcsára támaszkodik a (7) gyűrű, mely méreteinél fogva a csapágyfenék közelébe leér és mélyen az olajfelszín alá merül. A tengely 40 forgása közijén a gyűrű is forgásba jön, a rátapadt olajat felhordja, melyet róla a (4) és (5) tárcsák lesúrolnak és ezekről az olaj alkalmas szerkezetek segítségével a csapágycsészébe vezettetik. 45 A fogak kiképzését a 3. és 4. ábrán látjuk. Minthogy a (7) gyűrű súlyával a(6) tárcsára nehezedik, fogazás esetén a súlyt is a fogaknak kell felvenniük, még pedig úgy, hogy ezáltal a fogak sima gördülése 50 akadályozva ne legyen. E célból a (6) tárcsa és a (7) gyűrű (8) fogai (3. ábra) úgy vannak alakítva, hogy a gyűrű félhenger alakú domború (9) fogfeje a (6) tárcsán lévő, szintén félhengeres, de homorúan 55 kiképzett (10) fogtőbe kapaszkodik. A gyűrű súlya a tengelyre e félhengereken adódik át. A fogak többi része az ismert módon úgy van alakítva, hogy a fogak és fogközök egymásba helyesen illeszkednek. 60 A fogazás úgy is létesíthető (4. ábra), hogy a (7) gyűrűn vannak a homorú félhengeres (11) fogközök, a (6) tárcsán vannak a domború félhenger alakú (12) fogfejek, melyeknek kapcsolódása egyébként 65 a 3. ábráéval egészen azonos. A gyűrű egy más kiviteli alakja az 5. és 6. ábrákon van feltüntetve. A gyűrű a (13) és (14) lapos keskeny gyűrűkből, tehát két részből van készítve és valami- 70 lyen módon egymáshoz erősítve. A (14) gyűrű (15) belső futófelülete teljesen sima, hengeres, míg a (13) gyűrű belső felülete valamilyen normális, pl. evolvens fogazással bír. A (6) tárcsának a kettős gyű- 75 rűvel együtt működő futófelületei ugyanúgy vannak JÖképezve. Tehát a (14) sima gyűrűvel a (17) sima tárcsafelület, a (13)