97331. lajstromszámú szabadalom • Sorbavetőgép, különösen tengeri vetőgép

Megjelent 1929. évi szeptember hó 2-án. magyar királyi szabadalmi bíróság SZABADALMI LEÍRÁS 97331. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Sorbavetőgép, különösen tengerivetőgép. Kucses Károly g-épműhelytulajdonos Makó. A bejelentés napja 1928. évi március hó 21-ike. a találmány sorbavető-, különösen tengerivetőgépekre vonatkozik és célja az, hogy úgy a sorbavetés pontossága, mint a csoroszlyák mélységbeállítása és a sorkö-5 zök változtatása tekintetében megbízható és egyúttal a gazdaságos működés összes feltételeinek aránylag egyszerű kiképzéssel és az állati vonóerő megtartásával tehessünk eleget. Ekként a találmány kisebb 10 gazdaságok részére is lehetővé teszi a nagy hatásfokú művelés feltételeit kielégítő gépnek olcsón való beszerzését és olcsó üzernbentartását. E körülmény nálunk különösen a tengeri művelésénél fontos, mely 15 legnagyobb jelentőségű kapásnövényünk. a sorbavetőgépeknél elsőrendű fontosságú a sorközi müvelés természetéből folyó egyenes vonalú haladás pontos betartása. Az állati erővel vontatott (rendszerint 16-20 fogatú) vetőgépeknél azonban eddigelé az egyenes vonal állandó pontos betartása nem sikerült, mert a gép haladása az igavonó állat megbízhatatlan, szeszélyes járására volt bízva. Ezért sok esetben a vető-25 gép előtt haladó személy kézi erejével igazgatott sorvetőgépeket alkalmaznak, aminek azonban természetesen az a hátránya, hogy a szóban forgó feltétel betartása külön embert igényel. 30 A találmány szerint az említett feltételnek az állati vonóerő megtartása melletti kielégítését azzal érjük el, hogy az eddigi vetőgépektől eltérően a vetőgép járművázára szerelt vezető-ülés felől hajtható 35 kényszermozgású kormányzószerkezetet alkalmazunk. Ily kormányzószerkezetek magukban véve ismeretesek ugyan, de csak motoros járműveknél, illetve motoros talajművelő gépeknél, ahol a kényszermozgású 40 kormányzás a motoros hajtás természetéből folyik, míg a találmány tárgyánál arról van szó, hogy az állati vonóerő megtartása, de a kormányzás szempontjából attól való függetlenítés mellett állítsuk be, illetve tartsuk beállítva a járművet. 45 Az egyik említett kitűzött célt, nevezetesen az olcsó üzemet szolgálja a találmány szerint alkalmazott azon elrendezés, mely a vetőgépnek egyetlen emberrel való kiszolgálását teszi lehetővé. Eddigelé a 50 vetőgép csoroszlyáinak mélységbeállítására a vetőgépen kívülálló külön személy kézierejére volt szükség. Ezzel szemben a találmány szerint a csoroszlyák emelő és sülyesztő szerkezetének működtető kéziemel- 55 tyűj ét vagy kéziforgattyúját, illetve kerekét ama vezető-ülés körzetébe helyezzük, ahonnan a fentemlített kormányzószerkezet működtetése is foganatosítható. Ily módon egyetlen emberrel való centrális keze- 60 lést érünk el, minthogy a vetőgépen célszerűen kimagasló ülőhelyzetben elhelyezkedő vezető egyrészt állandóan pontosan figyelheti a gép haladását, illetve kormányozhatja azt az egyenes vonalra, egyúttal 65 pedig anélkül, hogy helyét el kellene hagynia, kényelmesen idézheti elő a vonal kezdetén a vetőgép csoroszlyáinak a kivánt mélységre a talajba való beszorítását, a vonal kezdetén a vetőgép csoroszlyáinak a 70 kívánt mélységre a talajba való beszorítását, a vonal végén pedig (kanyarodás előtt vagy munka után) a csoroszlyáknak a talajból való kiemelését. Magukban véve ismeretesek már a vezető ülése felől be- és ki- 75 iktatható ekevas-emelő és sülyesztő szerkezetek, de csak motoros ekéknél, anol is az emelés és süllyesztés motoros erővel történik, míg a kézierő csupán a mótoros hajtást beiktató tengelykapcsolás be-, illetve 80