97328. lajstromszámú szabadalom • Gép szálas anyagok kicsavarására és kártolására

Megjelent 1929. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 97328. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Gép szálas anyagok kicsavarására és kártolására. Juliusburg'er József gyáros Berlin. A bejelentés napja 1928. évi márciu s hó 6-ika. Németország/ elsőbbsége 1927. évi julius hó 2-ika. Párnaanyag előállítására való nyers­rostok általában kötélszerűen megsodrott nyalábok alakjában kerülnek forgalomba; ezeket a nyalábokat feldolgozás céljából, 5 kicsavarják és felkártolják. Ismeretesek már oly gépek, melyek a kicsavarást és kártolást egy munkamenetben végzik. Ecélból a feldolgozandó nyalábot adogató­hengerek, kényszermozgásulag, egy cső-10 nek derékszögben meghajlított egyik szá­rába vezetik be, mely cső ezen szár körül, mint tengely körül forog; míg a cső másik sugárirányú szárából a forgás folytán ki­csavarodó szálnyaláb kilép. Eközben, vé-15 gével, a csővégtől nagyobb távolságban elrendezett, szilárd fésűbe hatol be, miál­tal a nyaláb részben fellazul. A szálas­anyagot azután még külön kártolási mű­veletnek vetik alá; ezt a műveletet oly 20 farkasszerű gép végzi, melynek fogdobját a gép főtengelye hajtja meg. Ezen ismert gépek tetemes hátrányok sorát tüntetik fel. Első sorban komplikált szerkezetük folytán drágák. Méghaj tá-25 suk nagy teljesítményt igényel és járá­suk kellemetlenül zajos; a zaj főleg onnan ered, hogy külön adogatóhengerek elren­dezését teszik szükségessé. Munkateljesít­ményük sem kielégítő, amennyiben 80 aránylag igen sok hulladékot szolgáltat­nak azáltal, hogy túl sok rostot szakíta­nak rövid darabokra. A találmány ezeket a hátrányokat fő­leg azzal küszöböli ki, hogy a feldolgo-35 zandó szálnyalábnak a kicsavarási mű­velet alatti megfelelő vezetésével a centri­fugális erőt a behúzás céljaira haszno­sítja, úgyhogy külön adogatós szerkezet feleslegessé válik. Ezt azzal érjük el, hogy a szálnyaláb a kicsavarószerkezet- 40 ben nem halad a forgástengelyhez képest derékszögben és nem lép ki az említett szerkezetből ilyen szög alatt, hanem de­rékszög helyett hegyes szög alatt, úgy­hogy a hozzávezetési helyen nem kelet- 45 kezik a röpítőerő behúzó hatását meg­szüntető hegyes szög. A kicsavart nyaláb­nak a röpítő testből való részútos kilépése folytán a kilépési hellyel közvetlenül szem­benfekvő fésűnek tiloló vagy kártoló ha- 50 tása lényegesen hatásosabb. Az új gép mégis sokkal kíméletesebben dolgozik, mert a tilolás csupán a szálnyalábnak a kicsavaró szerkezetből való kilépési he­lyén megy végbe és újbóli kezelés nem 55 szükséges. Ezáltal egyszerűbbé válik a gép meghajtása, is, mely közvetlenül elek­tromotorral közbeeső hajtómű nélkül fo­ganatosítható. A mellékelt rajz a találmány tárgyá- 60 nak példaképem kiviteli alakját szemlél­teti. Az 1. ábra a tengelyen át vett függélyes metszet. A 2. ábra a tengelyre merőleges függé- 65 lyes metszetet tünteti fel. A tulajdonképeni kicsavaró szerkezet lényegében a kúpalakú (1) testből áll, mely célszerűen aluminiumöntvényből van és mely közvetlenül az előnyösen 70 elektromotor gyanánt kiképezett meg­hajtógépnek (2) tengelyén szabadon for­gathatóan van felerősítve. Az (1) test egyúttal a (4) ventillátor számára (3) agyat is alkot, mely az (5) rácsfal útján 75 a (6) géptok főrészétől elválasztott (7) re­keszben forog. A kúpos (1) testnek sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom