97325. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés
Megjelent 1929. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALM1 BIEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91325. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Szárító berendezés. Magyar Szellőző Művek és Gépgyár R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1927. évi február hó 4-ike. Mezőgazdasági és más szemes termények és darabos anyagok szárítására eddig különböző berendezéseket használtak. Ezeknek egyik legismertebb kivitelénél a 5 szárítandó anyagot magas tornyon keresztül bocsátják le és az ezen útjában érintkezik a minden oldalról beszorított meleg levegővel. Az ilyen szárítóberendezéseknek másik megoldásánál egymás 10 mellé nagyméretű lyukasztott tálcákat helyeznek el, ezekre halmozzák fel a szárítandó anyagot és alulról bocsátják be a levegőt, amely a tálcán és a terményen keresztülhatol és utóbbit szárítja. 15 Mindezeknek a berendezéseknek nagy hátránya, hogy igen nagymérvű építkezést kívánnak, sok helyet igényelnek, üzemben tartásuk és kezelésük nehézkes és drága. 20 A találmányt oly szárítóberendezés képezi, melynél ezek a hátrányok ki vannak küszöbölve. Az anyagot magában véve ismert módon a meleg szárító közeggel ellenáramban függőlegesen egymás alatt 25 elrendezett tálcákon vezetjük, melyek az anyagot felváltva központosán és kerületükön bocsátják keresztül, ahol is az anyag keverésére és továbbítására függőleges tengely körül forgó lapátok szolgálnak. A 30 találmány ilyfajta szárítóberendezésekre vonatkozik és abban áll, hogy a szárítótér két részre van osztva, melyek közül a felső a tulajdonképeni szárítókamra, amelyben az anyag a meleg száxító közeg-35 gel érintkezik, míg az alsó rész hűtőkamraként szolgál, amelyben az anyag hideg hűtő közeggel jut érintkezésbe. A két kamra közötti nyílás alatt célszerűen spirálisalakú lapátokkal bíró forgó tálca 40 van elrendezve, melyre az anyag folytonosan, ráesve, a meleg szárító közeggel szemben tömítést képez, anélkül, hogy emellett az anyag folytonos tovahaladása akadályozva lenne. Az új szárítóberendezés aránylag kis 45 méretei mellett igen nagy teljesítőképességű. A berendezés egyszerűen kezelhető és az folytonos és igen takarékos üzemet biztosít. A mellékelt rajz a találmány értelmé- 50 ben kiképezett szárítóberendezésnek példaképem foganatosítási alakját tünteti fel és pedig az 1. ábrán függőleges hosszmetszetben, a 2. ábrán a felső szárítótéren átvett 55 keresztmetszetben és a .3. ábrán a felső és alsó teret elzáró szerkezeten át vett keresztmetszetben. A berendezésnek (a) hengere tetszőleges anyagból, pl. vaslemezből, fából stb. ké- 60 szül. Ezen hengerben a (b) tálcák vannak elhelyezve, amelyek úgy vannak kiképezve, hogy felváltva az egyik a külső hengerfalig terjed és belül a nagyobb, köralakú (c) nyílással bír, a másiknál pe- (55 dig a henger belső fala és a tálca között a körgyűrűalakú (d) nyílás van kiképezve. Az (a) henger közepén az (e) tengely megy végig, mely alul az (f) talpcsapágyban nyugszik és hajtását kúpkerékpár kőzve- 70 títésével vagy más alkalmas módon kívülről nyeri. Ezen tengelyre az idomvasakból készült (g) karok vannak felékelve, melyek a (h) keverőlapátokat tartják (2. ábra). A szárítandó anyagot az (i) garatba 75 adagoljuk, melyből a (k) elevátor az anyagot felemeli és a legfelső (b) tálcára üríti ki. Az ilyen módon betáplált anyagot a (g) karok és (h) lapátok folyton kavarják és miután a lapátok helyzete az egymás- 80
