97307. lajstromszámú szabadalom • Cimbalom
Megjelent 192 9. évi szeptember hó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97307. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Cimbalom. Bohák Lajos cimbalomkészítő Budapest. A bejelentés napja 1928. évi március hó 16-ika. A régi cimbalmok gyakori elhangolódásának főoka abban rejlik, hogy a hangtőke felső rétegei idővel elhúzódnak a húrozat által kifejtett rendkívül nagy 5 húzóerő következtében és ez az elhúzódás évek múlva több milliméterre terjedő deformálódási okozhat. A tőke felső részeinek rugalmas gyüremlése és vándorlása még olyan cimbalomnál is előfordul, mely-10 nél a tőkék egymástól való távoltartására feszítővasakat alkalmaztak, mert a feszítővas legfelsőbb megtámasztási pontja és a húrnyereg között még mindig akkora távolság van, hogy a fából készült hangtőke 15 nem állhat ellent szilárdan a húrozat húzásának; a feszítővasak idővel benyomódnak a hangtőke alsó részébe és a tőke teteje mégis elmozdul. A jelen találmány azzal segít, hogy a 20 hangtőke legfelsőbb szélét támasztja meg egy vasszerkezet segítségével és a húrnyerget lehetőleg alacsonyan képezi ki, úgyhogy minden néven nevezendő tőkehúzódás teljesen ki van zárva. 25 A hang erősítése és kellemes tömörítése céljából pedig, a hangzótábla csak kevés helyen van lerögzítve, úgyhogy szabadon rezeghet s az eddig használatos középső lyukak helyett a két oldala mentén több 30 centiméter szélességű hosszú hangrés van kiképezve. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának két példaképem kiviteli alakja van vázlatosan feltüntetve, ahol az 35 1. ábra keresztmetszetben mutat egy régi rendszerű cimbalomnál használatos hangtőkék a 2. és;. 3s ábra pedig a találmány szerint kiképezett cimbalom hasonló metszetét 40 szemlélteti. A 4. ábra a találmány szerint kiképezett, még hurozatlan cimbalom alapvetülete, öntvényből készített feszítőszerkezettel és az 5. ábra ugyanennek alapvetülete, le- 45 emelt hangzótáblával és hengerelt vaslapokból, valamint acélrudakból összetett feszítőszerkezettel. A 6. ábrán egymásra rajzolva látható nagyobb léptékben, egy régi rendszerű hang- 50 tőke és az új rendszerű hangtőke a feszítő szerkezettel. A régi rendszerű cimbalom keresztmetszete szaggatott vonallal, az új rendszerű pedig folytonos vonallal van rajzolva. 55 Minél nagyobb az (m) magasság a feszítővas legfelsőbb megtámasztási pontjától az (a) húrnyeregig (1. és 6. ábra), annál kedvezőtlenebb a hangtőke szilárdság és a hangolás tartóssága tekintetében. A 60 találmány értelmében törekedni kell, az (m) magasságot egy szerkezetileg lehetséges minimumra csökkenteni, ahogy a 2. és 6. ábrán (ml) mutatja s evégből a feszítő vasbetét felső szélét a hangtőke 65 felső szélével egy magasságba hozni. Az alsó (b) lapra ragasztott és csavarokkal összefogott (c) hangtőke belső oldalához egy vasszerkezet támaszkodik, mely öntvényből előállított (d) lécekből (tal- 70 pakból) és (e) tartókból áll (2., 4., 6. ábra), vagy hengerelt (f) vaslapokból és (g) acélrúdakból van összetéve (3., 5. ábra). A (d) lécek, illetve az (f) vaslapok olyan keresztmetszettel bírnak, hogy felnyúl- 75 nak egészen a hangtőke felső széléig. Ezen kiképzést a (h) hangrés teszi lehetővé (4., 6. ábra), mely az (i) hangzótábla két oldalán húzódik. A vasszerkezet (j) fabetétek segítségével be van szorítva az ék- 80
