97303. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szikestalaj-javító és műtrágyapótló szer előállítására

Megjelent 1929. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97303. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás szikestalaj-javító és műtrágyapótló szer előállítására. Ausch Izidor művezető Gyöngyös. A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 14-ike. A találmány tárgya eljárás szikes talaj javítására szolgáló és egyúttal műtrágyapótlószer előállítására és lényege abban áll, liogy szemcsés vagy porított mész-5 követ, kovaí'öldet és lignitet keverünk össze, mely keverék a szikes talajhoz adva, ennek minőségét nagy mértékben javítja. A mészkőről tudott dolog, hogy a szikes talajban lévő sziksót leköti. A kovaföld a 10 növényre nézve káros anyagokat nem tartalmaz, sőt nagy kovasavtartalma a gabona szárának kifejlődéséhez előnyösen hozzájárul. Azonfelül nagy vízfelvevőképessége, — mely saját súlyának többszáz 15 százalékát teszi ki, — valamint a felvett vizet lekötő képessége, továbbá az oldott sókat abszorbeáló tulajdonsága nagyban hozzájárul a szikes talajoknak fizikai úton. való javításához. A kovaföld nedvesség-20 visszatartó tulajdonságának kedvező hatása szikes talajnál abban is megnyilvánul, hogy a káros só-kikristályosodást meggátolja. Nagy vízfelvevő-képessége folytán magába szívja a reggeli harmatot 25 és így a szikes talajban lévő növényt még nagy szárazság idején is ellátja a szükséges nedvességgel. Erős duzzadása következtében a tömör szikes talajt kellően fellazítja és puhítja; szárazság idején a ta-30 lajt a repedésektől megóvja, nagy esőzések alkalmával pedig a pépes képződéseket meggátolja. A lignit, melyet előnyösen szemcsés állapotban használunk fel, mintegy 35 60%-nyi szerves anyagtartalmával (lignin és cellulose) nehezen — mintegy 7—8 év alatt — korhadó anyag, mely egyrészt a nedvességet ugyancsak hatásosan visszatartja, másrészt darabos szerkezete folytán a talaj szellőztetését segíti elő, azaz a 40 talajt mintegy csatornázza, úgyhogy a növény állandóan levegőt kap. Azonfelül összetételénél fogva a bomlás arányában a talajt némi műtrágya tartalommal gazdagítja is. 45 Annak megállapítására, hogy a szikes földhöz milyen arányban keverendő kovaíöld és lignit, hogy a nedvesség legtovább visszatartassék quarititativ kísérleteket végeztem. A kísérlet tárgyai voltak: 50 jó humuszos föld, szikes föld, kovaföld és lignit. A kísérleteket oly módon folytattam le, hogy a négy alapanyagot légszárazzá tettem, majd azonos keresztmetszetű edé- 55 nyekben azonos vastagságú földmennyiséget elhelyezve, ezt azonos mennyiségű vízzel egyenletesen bepermezteztem. Kétségtelen, hogy a kísérleteimhez nem azonos súlymennyiséget, hanem azonos tér- 60 fogatú földet kellett vennem és azonos vízmennyiséggel nedvesítenem, amint ez a természetben is történik. A végzett kísérletekből csak azokat említem meg, melyek eredményei vagy va- 65 ratlanok, vagy felhasználhatók. A száradási kísérletet mindenekelőtt a négy alapanyaggal végeztem, majd teljesen azonos körülmények között a szikes földhöz lignitet, kovaföldet, majd mindkettőt 70 keverve, az edényeket egymás mellé állítva, 12 óránként mértem a párolgás folytán mutatkozó súlycsökkenést. A végzett és az alábbi táblázatban feltüntetett kísérletek eredményéből kitü- 75 nik, hogy a szikes föld erősebben szárad, mint a humuszos; a lignit egymagában jól köti a vizet, a kovaföld nem (3. és 4.