97292. lajstromszámú szabadalom • Készülék szöveteknek vezetésére és kiterítésére

— 2 -Az elforgás ellen rögzített (10) csapnak kúposán kiképezett felső végén két, egymással mereven összekötött (13 és 14) kar van szilárdan megerősítve, mely karok 5 AT

égükön a (11), ill. (12) kerék kerületében fekvő (15 és 16) felfutófelületeket hordanak az alább ismertetett szorítók felső vége számára. A (8) kúpkereken (17) karima van kiképezve (3. ábra), melyen 10 gyűrűalakú (18) asztallap van megerősítve. A (17) karima a (11) kerékkel (19) bordák ritján van összekötve. A (11) kerék koszorúja a sugárirányhoz viszonyítva ferdén elrendezett (20) foghézagokkal van 15 ellátva, melyekben a (21) szorítók, a fogakon keresztben keresztüldugott szegek körül, ide-oda lenghetően vannak ágyazva. A (18) asztallapban, a (20) foghézagok alatt, (22) hasítékok vannak kiképezve, 20 melyekbe a (21) szorítóknak (23) alsó nyúlványa (5. és 6. ábra) nyomulhat be (lásd a 3. ábrát, ahol az áttekinthetőség megkönnyítésére csak két ilyen (21) szorító van feltüntetve). A (15) felfutófelület a 25 (21) szorítóknak a (24) szövet bevezetéséhez szükséges megemelését végzi, míg a (16) felfutófelület a (21) szorítóknak kis mértékű megemelését a szövetszegély leszorításának befejezése céljából. 30 A (11 és 12) kerék egymástól való távolságának a különböző szövetszélességeknek megfelelő módon való változtatására az (1) (2) állványokban (25) csavarorsó van ágyazva az orsó középpontjától kiinduló 35 két ellentétes csavarmenettel, mely csavarmenetek a két említett (5) szám csavarmeneteivel működnek együtt és mely egy (26) kéziforgattyú segélyével működtethető. A (24) szövet vezetésére, mint ren-40 desen (27) hengerek, valamint súllyal terhelt szövet feszítőkészülék vannak elrendezve. A két (28 és 29) szövetvezető rúd ismert módon szilárdan van egymással öszszekötve és pedig egy-egy lépcsős zsinór-45 tárcsaként kiképezett (30, 31) dob segélyével. A készülék működési módja már most a következő: Amint már említettük, a készülék nem 50 szövetek kifeszítésére, hanem azoknak kitérítésére és vezetésére szolgál bizonyos munkafázisok előtt, mint pl. a mosás, szárítás stb. előtt. E célra mindenekelőtt szükséges, hogy a szövetnek rendszerint 55 begöngyölődött szélei (szegélyei) kisimíttassanak és a benne lévő ráncok eltávolíttassanak, amit ezideig kézzel végeztek. Ha a szövet, a 2. és 4. ábrán látható módon, egyszer be van vezetve a (11, 12) kerekek közé, a készülék teljesen önműkö- 61 dően dolgozik. A (21) szorítók természetesen csak akkor kezdenek működni, ha a szövet a (11 és 12) kerék tengelyén keresztülfektetett keresztsíkon túlhaladt, amennyiben azok ekkor a (15) vezetőfelti- 6 letekről való lecsúszásuk után alsó (23) nyulványuk végével a (24) szövetre helyezkednek (5. ábra). A szorítóknak a (15 és 16) felfutófelület közt történő mozgása közben a szövetnek szegélyrészei a (23) 7 szorítónyulványok alatt csúsznak, miközben a nyúlványok annak begöngyölődött szegélyét kisimítják és főleg a nyúlványon kiképezett rovátkák következtében kifelé gyönge húzást gyakorolnak a szövetsze- 7 gélyre, úgyhogy a szövetben lévő ráncok kisimulnak. Ha a (21) szorítók (23) nyúlványa mind jobban és jobban közeledik a szövet széléhez, a (21) szorítóknak, súlyponti helyzetükre való tekintettel mind 8 nagyobb és nagyobb kilengése megy végbe (6. ábra) mindaddig, amíg végül már csak a szorítók (23') orra támaszkodik a szövetre, ami közvetlenül a szorítók felső végének a (16) felfutófelületre való § felfutása előtt következik be. A (21) szorítók továbbmozgása, a szövet ellenállása folytán, annak keresztirányú kifeszítését vonja maga után, hasonlóan, mint az ismert feszítőgépeknél. Ez a kifeszítés azon- g ban csak igen rövid ideig tart, minthogy a szorítót a (16) felfutófelület rögtön visszalengeti és így a szorító mindenekelőtt a szövetnek a készülékből való kilépése helyén, annak helyes vezetésére szolgál. A g (16) felfutófelületek tehát úgy vannak elrendezve, hogy a szövetnek említésre méltó kifeszítése be nem következhetik. Azáltal, hogy a (2.1) szorítók a szövet mozgási pályával párhuzamos síkban 1 mozognak, önmagától bekövetkezik a szövetnek vezetése, a szövet esetleges ferde helyzetének kijavítása közben. Ha ugyanis a szövet nem szimetrikusan halad keresztül a készüléken, akkor a (21) szorí- 1 tók azon az oldalon, ahol a szövet kevéssé mélyen nyomul be, korábban jutnak szorító hatásra, mint a szemközt fekvő oldalon. Legelőször tehát egyoldalú szorítóhatás keletkezik, melynek következménye 1 az lesz, hogy a szövet a helyes, szimetrikus helyzetbe tolódik el, amelyben a (21) szo: rítok már mindkét oldalról szorítóhatást fejthetnek ki. Ezek a korrektúrák természetszerűen pillanat alatt történnek, úgy- l hogy a szimetrikus helyzettől való nagyobbmérvű eltérés egyáltalában be- nem következhetik. A (11, 12) kerekek kerületi