97285. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó
.. Megjelent 1929. évi szeptember hó 2 -án . ' MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91285. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Nyomásszabályozó. A. E. G. Union Elektrizitáts-Ges. Wien. A bejelentés napja 1928. évi május hó 4-ike. Nyomás alatt álló közegek, pl. levegő, gőz vagy bármilyen folyadék nyomásának .szabályozásánál, amikor rendszerint valamely állandó adott nyomásnak zérusig 5 terjedő tetszésszerinti értékekre való leszállításáról, valamint zérus és a teljes nyomás közötti szabályozásáról van szó, gyakran adódik az a követelmény, hogy a nyomásszabályozó szabályozó szerve 10 minden helyzetének meghatározott nyomás feleljen meg, függetlenül attól, hogy erre a nyomásra a rendelkezésre álló teljes nyomástól vagy pedig zérustól kiindulva jutottunk-e. A legtöbb ismert nyo-15 másszabályozó szerkezet nem képes ennek a követelménynek eleget tenni, hanem ezeknél aszerint, hogy zérustól vagy pedig a teljes nyomástól kiindulva szabályozunk-e, a szabályozó szerv ugyanazon állá-20 sánál a nyomás értéke különböző. Ezen szerv térbeli helyzete tehát nem határozza meg egyértelműen a nyomás értékét. A mellékelt rajz olyan szabályozó egyik foganatosítási alakjának vázlatos képét 25 tünteti fel, amely ezen hibáktól mentes. A rajzon (e) jelzi a bebocsátó szelepet, mely a nyomást nyomásemelkedés esetén szabályozza, (a) pedig a nyomáscsökkentésnél a nyomástulmányt kibocsátó szele-30 pet. A bebocsátási nyomás alatt álló és a (10) hengerben vezetett (9) dugattyut a (16, 17, 11, 12, 13, 14) forgáspontokkal bíró (15, 8, 7, 18) rudazattal a (19) rúgó köti össze. A (18) keret, melyre a (3) sín van 35 erősítve, a két (14) csuklónál van ágyazva. A (3) sín és a (2) sín között foglal helyet az (1) görgőpár, mely a vezetett (4) rúd segélyével a sínek egész hossza mentén végig vihető. A (2) sín a be- és a kibocsátó szelepekre ható (5) szeleplökőkön fekszik 40 fel és azt hosszirányií eltolódások ellen a (6) rúd biztosítja. A nyomásszabályozó működési módja a következő: Az (E)-nél (P) nyomás alatt belépő kö- 45 zeg az (e) szelep felemelése után az (A) térbe jut, melyben a fogyasztó számára szükséges nyomást veszi fel. A nyomás szabályozása a (2) és (3) sinek között a (4) vezetőrúd segítségével mozgatható (1) 50 görgőpár eltolása által történik, amelyre a (9) dugattyú a (8) emelő és a (7) vonórúd útján minden helyzetben a teljes belépő nyomást viszi át. Amikor a görgőpár éppen az (e) szelep (5) lökője felett van, 55 utóbbira alulról is, fölülről is egy és •ugyanazon nyomás hat, a szelep tehát zárva marad. A mideddig nyomásmentes (A) térben nem lép fel nyomásemelkedés. Ha azonban a görgőpár az (a) szelep fe- 60 lett van, akkor ezt a (P) görgőnyomás zárva tartja, míg a görgők nyomásától teljesen megszabadult (e) szelepet a közeg (P) nyomása kinyitja és ezáltal az (A) teret az (e) szelep a legrövidebb idő alatt a teljes 65 belépési nyomás alá helyezi. Ha a görgők a két szelep közötti középállást foglalják el, úgyhogy a két szeleppel a (P) nyomás felét közlik, akkor az (e) szelepet a (P—P/2) túlnyomás alulról meg- 70 emeli és mindaddig nyitva tartja, míg az (A) térben a nyomás (P/2)-re nem emelkedett. Ebben a pillanatban az (e) szelep felületére úgy az (A) tér felől, mint a görgők részéről (P/2) nyomás hat, minélfogva 75 az alulról ható (P) nyomással szemben egyensúlyi helyzet áll be. A szelep tehát saját súlya következtében nyomban záró-
