97242. lajstromszámú szabadalom • Jelzőberendezés hasonló periódusszámú váltóáramok számára

— 3 — A keletkező forgató nyomaték arányos a két áram szorzatával: D == c ii if = c ii? sin 27vNk t. if sin (2itNf t — <p) egy egyszerű trigonometriai átalakítás után 5 írható: D = "p {cos [2* (Nk - N,) t + 9] -— cos[2j:(Nk + Nt )t-9j| 7. Amint látható, a forgató nyomaték két különböző periódusszámú részre bontható fel és pedig; 10 Dj = Dma x COS [2- l Nk — Nf ) t — .... 8. és D„ = Dma x cos [2x (Nk - N,) t - 9 ].... 9 mivel úgy Di mint Dn egy sinus törvény szerint változó forgató nyomaték úgy az 15 előbb megtárgyalt eset áll fenn. Mivel Nk — Nf )>> Z, úgy Du-nek a hatása a T nyelv mozgására — amint a 2-es ábra mutatja — elhanyagolható, ugyancsak lát­ható, hogy Nk —Nf < Z kell legyen, hogy 20 a Di forgató nyomaték kontaktusadást idéz­zen elő. Abban az esetben, hogy Nf — Nk -val, úgy a 8-as egyenlet egy konstans forgató nyomatékot ad ki: Dj = Dma x cos <p 10. 25 ahol a fáziseltolódást jelenti a kiváltó áram és az Si tekercset tápláló áram között. A forgató nyomaték ebben az esetben cos-től függ. A 4-es ábrában D0 azon for­gató nyomaték, amely szükséges, hogy a 30 T nyelvet a K kontaktusok egyikével ép­pen érintkezésbe hozza. Azon esetekben, midőn Di < D0 nem lesz kontaktusadás. A 4-es ábrában látható Dj mint függvénye a fázisszögnek 9-nek. A teli vonalak a Di 35 görbében mutatják azon eseteket, amelyek­nél kontaktusadás történik. Amint látható, egy egyszerű relais nem adna bármely fázisszögnél kontaktust. Két vagy több relais összekapcsolásával elér-40 hető azonban, hogy a keletkező forgató nyomaték függetlenül az (S2 )-ben folyó ki­váltó áram és az (Sj)-et tápláló áram kö­zötti fáziseltolódástól 9-től a (15)-ös loká­lis áramkört tartósan zárni fogja, amed-45 dig az (Sj) és (S2 ) tekercsekben megfelelő periodusszámú áramok folynak. A 3-as ábrában (Rj) és (R2 ) két relais, melyeknek (S,) tekercsrendszerei a (20)-as és (21)-es áramkörben vannak, melyek 50 egy közös áramforrásból (23)-ból lesznek táplálva, A (21)-es és (20)-as áramkörök­ben folyó áramok között való erős fázis­eltolódás előidézésére szolgál egy készü­lék, mely példaképen a (21)-es áramkörbe a (25)-ös fojtótekercs alakjában van elhe- 55 lyezve. A (Tx ) és (T2 ) nyelv felső végén mindkét oldalon (Kx ) és (K2 ) kontaktu­sok vannak elhelyezve, amelyek a (15)-ös lokális áramkörben egy áramforrással, (16)-al és egy jelző készülékkel (17)-el oly- 60 módon vannak párhuzamosan kapcsolva, hogy a (Tj) és (T2 ) nyelvek egyikének bármely oldalra való megfelelő kilengé­sénél a (15)-ös áramkör zárva lesz. Az (R1 ) és (R2 ) relaisk másik (S2 ) tekercsrend- 65 szerei pedig sorba vannak kapcsolva a (12)-es kiváltó áramkörben, melynek áram­forrásaként egy transzformátor (13) van sématikusan jelezve. A két állótekercsben Si-ben ii illetőleg 70 in áram folyik, melyek a 25-ös fojtótekercs miatt kb. 90°-kal vannak fázisban eltolva, azonban egyenlő periódusszámuk van. Tehát ha az első relaisben Ri-ben a forgató nyo­maték Di == k Ji Jf cos 9, akkor a másikban, 75 Rn-ben Dn = k Jn Jf sinus 9 lesz, ahol Jv J2 és J( az áramok effektív értékeit és az Jl5 és J( közötti fázisszöget jelenti. Amint a 4-es ábrából kitűnik, ebben az esetben bár­mily fázisszögnél 9-nél van egy forgató 80 nyomaték, mely nagyobb mint Dd , mely a kontaktusadáshoz szükséges s ezért a 15-ös áramkör biztosan zárva lesz, mert a meg­lévő négy kontaktus közül, melyek mind párhuzamosan vannak kapcsolva, legalább 85 egyet egy nyelv T érinteni fog. Ugyan­ezen eredmény volna elérhető három relais összekapcsolásával és az S-l tekercsrendsze­reket tápláló áramok között 120°-os fázis­eltolódás előidézésével és a hat kontaktus 90 párhuzamosan való kapcsolásával. Abban az esetben is, midőn Nt — Nk < Z a berendezés még üzembiztosan fog működni. Ugyanis a két periódusszámot egyenlőnek lehet képzelni és a fázisszöget 9-t változó- 95 nak és pedig az Nf — Nk periódusszámmal. Akkor a 4-es ábrában lévő diagramm érvé­nyes a Di és Dn forgató nyomatékokra és' pedig a diagramm másodpercenként — 9 változásának megfelelően — Nf — Nk -szor 100 lesz átfutva. A két nyelv mozgása ugyan­avval a periódusszámmal történik, mint a megfelelő forgató nyomatékok változásai. Ebben az esetben ama x > ak — amint a 2-es ábra mutatja— és így egy teljes rezgés alatt 105 mindegyik nyelv T kétszer ad kontaktust. A két nyelv rezgései — epúgy mint a for­gató nyomatékok — egymással szemben 900 -os fáziseltérést mutatnak, úgyhogy a 4-e3 ábra a Tj^ és T2 nyelv mozgásainak 110 diagrammjaként is fogható fel. Az ordináta tengelyre a nyelv kilengési szögei ai és an az abscissa teugelyre pedig az idő «t» van

Next

/
Oldalképek
Tartalom