97233. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy aktivitású szén előállítására

Megjelent 1929. évi szeptember hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIBÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97233. SZÁM. — IY/i. OSZTÁLY. Eljárás nagy aktivitású szén előállítására. Schreiner Aenne magánzőnő Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1928. évi junius hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi junius hó 22-ike. Eddigelé aktiv szénnek fából való elő­állítása céljából, a fát különböző fajtájú sóoldatokkal telítették, azután a levegőtől elzártan hevítették és végül kilúgozták. A 5 találmány szerint a fának vagy egyéb széntartalmú anyagoknak aktiválására a rhodanhydrogén savnak alkáli- vagy föld­alkálisóit, vagy pedig vérlúgsóit alkalma­zunk. 10 így például a légszáraz fát kis kockák (vagy fürészpor) alakjában rhodankálium oldatával, forgó dobban, 80—100° C. hőfo­kon telítjük és megszárítjuk. A megszá­rított anyagot azután 300—350° C.-ra he-15 vítjük, mimellett a gázalakú lepárlási termékeket felfoghatjuk és értékesíthet­jük. Azután az anyagot levegőtől elzártan, világos vörös izzáson, körülbelü félórán át hevítjük. A szenet kihűlése után, lehető 20 kevés vízzel kilúgozzuk és esetleg a hamu­tartalom csökkentése céljából hígított só­savval, utána pedig ismét forró vízzel mossuk. Az ilykép visszanyert sósavolda­tot koncentráljuk és ismét felhasználjuk. 25 Hasonlóképen miként a fát, ugyanúgy turfát, barna szenet vagy egyéb szén­tartalmú anyagokat vagy ezeknek szár­mazékait is nagy aktivitásit szénné dol­gozhatjuk fel. 30 Az eddig alkalmazott eljárásoknál a fá­nak telítésére erősen lúgos oldatokat (pl. hamuzsíroldatot) vagy pedig erősen sava­nyú oldatokat (káliumbisulfát oldatot) használtak. Az alkalmazott erős lúgoknak 35 maróhatása a tekintetbe jövő magas hő­fokoknál (900—1100" C.) a hevítőberende­zésnek erős elhasználódását okozza. Evvel szemben a rhodankáliumnak az az előnye, hogy csak gyengén lúgos ha-40 tású és hogy alkalmazása mellett 800° C.­nál magasabb hőfokot alkalmazni nem kell. Az erős lúgok az izzási hőfokon magát a terméket is megtámadják, míg a talál­mány szerinti, szénsavat leadó sóknak 45 alkalmazása mellett a nyerendő termék a legkisebb mértékben sem éghet el. A ta­lálmány szerinti eljárás mellett, faszén esetén, 80—85%-os hasznosítást érünk el, míg eddigelé az iparban, aktiv szén készí- 50 tésénél a hasznosítási fok átlag csak 40—• 50% volt, ismeretesek azonban oly eljárá­sok is, amelyek a feldolgozott nyersanyag­nak csak 12—14%-át hasznosítják. Előnyös, ha a nyersanyagokat előbb, a 55 lepárlási termékek nyerése céljából, szá­raz lepárlásnak vetjük alá és a száraz le­párlás visszamaradt termékeit dolgozzuk fel jelen eljárás szerint. Mivel például 100 rész fából csak 24—30 rész faszén kelet- 60 kezik, ily eljárás mellett körülbelül 70% telítőanyagot takarítunk meg. Eddigelé az aktiv szénnek kimosása a nagy vízfogyasztás és csekély szűrősebes­ség folytán nagy nehézséget okozott, kü- 65 lönösen az esetben, ha az eljárás folya­mán nehezen oldódó vegyületek keletkez­nek. A találmány szerinti eljárásnál a mosás könnyen és gyorsan történik és a vízfogyasztás az eddiginél sokkal cse- 70 kélyebb. A savval való mosás csakis gyógycélokat szolgáló szén esetén szüksé­ges. Az eddigi eljárásnál, mely mellett a gyógyszenet sulfitlúgokból készítették, a 75 gyógy szénnek körülbelül 5%-ig terjedő ás­ványtartalma volt (hamu káliumsulfát alakjában). Evvel szemben a találmány szerinti eljárással a hamutartalom köny­nyen 0.4%-ra csökkenthető. A találmány 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom