97228. lajstromszámú szabadalom • Terményszárító

Megjelent 1929. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97228. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Terményszárító. Szabó Károly oki. gazdász, László Tibor oki. mérnök, Góíí Ferenc ipartelep-vezető Eszterliáza. A bejelentés napja 1928. évi március hó 22-ike. A bejelenlés tárgyát képező termény szárító az úgynevezett zsalugátoros ter­ményszárítók csoportjába tartozik, me­lyeknél, tudvalevőleg, a termény szárítása 5 közben ferde lapokból, zsalúszerűen össze­állított szárító oszlopokon hull alá. Rend­szerint két ilyen zsalugátor alkot egy egy -séget, azonban több ilyen zsalugátorpárt is szoktak egy terményszárítóba beépí­ti teni. Az ily rendszerű, ismert termény­szárítóknak egy csoportjánál, az úgyneve­zett Jager-íéle zsalugátoros terményszárí­tóknál, a forró, szárító levegőt a két zsa­lugátor közötti térbe,- alul vezetjük be, és 3 ugyanennek a térnek felső részén kürtő­szerű szerveken át vezetjük el. A kürtő szívóhatása folytán felfelé áramló levegő, tehát mintegy súrolja a zsalugátoron alá­hulló terményt, miközben azt felmelegíti ) és szárítja. A lefelé hulló termény a fel­felé áramló szárítólevegővel ellenáramban mozog. Felfelé áramlása közben a levegő mindjobban megtelik vízpárákkal, egyben pedig le is hül, tígyhogy vízpárákkal telí­> tödik, miértis e szárítókészülékeknek felső felében szárítás nem történik. Épen ezért e szárítók csak meglehetősen gyenge ha­tásfokkal dolgoznak és teljesítőképességük is, méreteikhez képest, csekély, i A zsalugátoros szárítóknak egy másik csoportjánál e hátrányon azáltal segíte­nek és azáltal fokozzák a szárítónak tel­jesítőképességét, hogy a szárítólevegőt vagy szárítóközeget a zsalugátorokkal nemcsak párhuzamosan vezetik, hanem a zsalugátorokon keresztül is hajtják. Ez esetben tehát a szárítóközeg a szárítandó terményhez képest keresztirányban mo­zog és ily kép a terménnyel mindenkor . friss, forró és páramentes levegő találko- 40 zik, miértis az ily rendszerű szárítóknak teljesítőképessége lényegesen nagyobb. Az eddig ismert, ilyen rendszerű terményszá­rítóknál a szárítóközegek a zsalugátor­párnak külső oldalán vezetik be és a zsa- 45 lugátorpár közötti térből szívják el. Hát­ránya ennek az elrendezésnek, hogy a szá­rítólevegő a szárítókészülék burkolatán át, sugárzás és vezetés útján sok meleget ve­szít, miértis a szárítótoronynak külső fa- 50 lát hőveszteség ellen gondosan szigetelni kell, ami a nagy méretekre való tekintet­tel igen költséges. Mindkét rendbeli terményszárítónak kö­zös hátránya, hogy a megszárított ter- 55 mény aránylag forró állapotban kerül ki a szárítóból és így vagy külön kell még hűteni, vagy pedig forró állapotban kell zsákolni, ami tudvalevőleg nem előnyös. A találmány szerinti terményszárító 60 mind e hátrányokat kiküszöböli, nagy tel­jesítőképesség mellett kitűnő hatásfokot és minimális melegveszteséget biztosít, végül pedig a termény zsákolásra alkal­mas, lehűtött állapotban hagyja el a szá- 65 rítókészüléket. Ez egyesített előnyöket a találmány szerinti terményszárító egyfelől azáltal éri el, hogy a forró szárítólevegőt a zsalu­gátorpárok közötti térbe vezeti és a zsalu- 70 gátorokon át a zsalugátorpárokat körül­vevő külső térbe szívja, miáltal utóbbi te­rekben, melyeknek külső határoló fala a küllevegővel érintkezik, már nem a forró

Next

/
Oldalképek
Tartalom