97212. lajstromszámú szabadalom • Mechano-thermo-pneumatikus lokomotív

_ 4 — d) a (34) és (35) dugattyúk kompresszor gyanánt való helyes működése azon kö­rülménytől függ, hogy az (56) emeltyűk a (q) vagy (p) helyzetet foglalják-e el, az 5 egyik vagy másik forgásiránynál, ellen­tétben azon helyzettel, melyet ugyanezen dugattyúknak motorok gyanánt való működésénél elfoglalnak. A lokomotív működése. 10 Ha azt akarjuk, hogy a lokomotív előre haladjon (a mótor az (m) nyíl ira­nyában forogjon) a (18) mótor (61) emel­tyűjét a (k) helyzetbe mozgatjuk és a ki­egészítő mótor hasonló emeltyűjét a (j) 15 helyzetbe, míg a (18) mótor (56) emeltyű­jét a (q) helyzetbe, a (19) mótor (56) emel­tyűjét pedig a (p) helyzetbe mozgatjuk. A kiegészítő motort megindítjuk. Midőn már ez a mótor mozgásban van, az égő 20 anyagoknak a (31) kamráiban kifejtett hatása folytán és a fentiek szerint pneu­matikus kamrái sűrített levegőt bocsáta­nak a (22) tartányba és onnan a (24, 64, 63, 59 és 54) alkatrészeken át a főmotor 25 (32) és (33) pneumatikus kamráiba, me­lyek az (57) és (58) tolattyúk helyzete folytán ebben a pillanatban bebocsátás! helyzetben vannak, amint ez pl. a 4. áb­rán látható. 30 A főmotor pneumatikus dugattyúi egyesített teljesítményüket átviszik a lo­komotív kerekeire az (50) forgattyúten­gely, a (15, 16, 17) fogaskerekek, a (8) ál­tengely, a (6) és (7) hajtórudak és a (13) 35 és (14) kapcsolórudak segélyével. Mihelyt a kiegészítő mótor hatása alatt a levegő olyan sűrűségi fokot ér el, mely elegendő ahhoz, hogy a főmótorcsoport pneumati­kus kamráiban létrejött teljesítmény a lo 40 komotívot megindítsa, a főmotor dugaty tyúi megindulnak, elfordítják a hajtőké­rekeket és a vonatot az előrehaladás irá­nyában szünet nélkül növekvő sebesség­gel megindítják, a megindítási gyorsulás 45 jól ismert tüneményénél fogva. Szem előtt tartandó emellett, hogy a (k) kiegészítő motort úgy kell berendezni, hogy képes legyen főmotor által az indítás alatt fel­vett egész sűrített levegő mennyiséget 50 szolgáltatni. Mihelyt a (34) dugattyú lineáris sebes­sége elég nagy ahhoz, hogy a (31) kamrá­ban az elégés létrejöjjön, az ebben fejlődő mozgató erő hatásossá válik és hozzáadó-55 dik a (32) és (33) kamrákban működő pneumatikus mozgató erőhöz. Megjegy­zendő, hogy ez az elégés pontosan végbe­mehet tekintet nélkül a menetirányra, a fentebb leírt és az 5. ábrán látható készü­lék segélyével. 60 Azon pillanatól kezdve, midőn a gyor­sulás következtében a főmotor (31) kam­rájában fejlődött mozgató erők elegendők a tehernek a kívánt menetsebességgel való vontatására, áttérünk a főmotor ki- 65 zárólagos használatára, azaz eltekintünk a kiegészítő mótor segítségül vételétől, hogy mindannyiszor újra segítségül ve­gyük, midőn emelkedésénél, görbületnél, szándékos, vagy szándékolatlan lassítás- 70 nál, vagy túlterhelés következtében maga a főmotor által kifejtett teljesítmény nem elegendő a vonatnak a kívánt menetse­bességgel való továbbítása. Üzemi működés. 75 Ezen működésnél a lokomotívot kizáró­lag a főmotor hajtja. Ez tehát kizárólag a saját ciklusa szerint működik, azaz a kiegészítő mótor segítsége nélkül. A fő­motor ciklusának létesítésére azon (32) és 80 (33) kamrák (56) emeltyűit, melyek a (22) légtartányt sűrített levegővel töltik, azon (32) és (33) kamrák táplálására, melyek dugattyúi motorok gyanánt működnek a (31) kamrákban létrejövő mozgatóerő no- 85 velése céljából a (p) helyzetbe és (61) emel­tyűit a (j) helyzetbe állítjuk. Ezáltal a (64) berendezés segélyével a (31) kam­rákból távozó kalóriákat visszanyerjük. Ami a többi (56) és (61) emeltyűt illeti, 90 azaz azon (32) és (33) kamrák emeltyűit, melyek motorok gyanánt működnek, ezek közül az elsőket a (q) helyzetbe és utób­biakat a (k) helyzetbe hozzuk. Ami a főmotor és a kiegészítő mótor 95 tulajdonképeni működését illeti, ezt is­mertnek tételezzük fel, mivel ezek már egyebütt leírattak. Ennek folytán azon célból, hogy a dolog tökéletesen világos legyen, csupán a következők leírására 100 szorítkozunk. Tekintsük pl. azt, hogy mi történik a 4. ábrán feltüntetett hengerben. Az égési gázok hatása alatt, melyek az elégési kamrában fejlődnek a (34) és (35) dugaty- 105 tyúk leszállnak löketük végére, mikor is a (34) dugattyú a (32) kamrákban levő le­vegőt visszanyomja a (22) légtartányba, míg a (35) dugattyú a (74, 73, 68, 36 és 69) alkatrészeken át külső levegőt szív be a 110 (33) kamrába. A forgattyútengelyre e pillanatban ható többi dugattyú hatása alatt a (34) és (35) dugattyúk most fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom