97190. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kristályos fémtest deformálására

Megjelent 1929. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97190. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás kristályos fémtest deformálására. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken Eindhoven (Hollandia). A bejelentés napja 1928. évi julius hó 31-ike. Hollandiai elsőbbsége 1928. évi junius hó 21-ike. A találmány kristályos fémtest defor­málására való eljárásra vonatkozik. Általánosságban szilárd állapotban levő fémeknek pl. sajtolás, húzás vagy kalapá-5 lás útján megleletősen nagy alakváltozá­sokat adhatunk. Ily alakváltozásoknál változás áll be a test struktúrájában. A kristályok, amelyekből a test eredetileg össze volt téve, mint olyanok nem marad-10 nak meg, hanem labil állapotba men­nek át. Ha a testet deformáció után bizonyos ideig hevítjük, elérjük, , hogy ismét új, deformálatlan kristályok képződnek. A 15 test ekkor rekrisztallizálva van. A krisz­tallitek száma, amelyekből egy rekrisz­tallizált test áll, általánosságban a kris­tályok eredeti számától eltér és az alak­változással gyorsan növekszik. 20 Sok esetben, különösen pedig, ha nagy alakváltozások kívántatnak és az anyag végállapotánál húzhatóság és hajlítható­ság tekintetében nagy igények támasztat­nak, pl. elektromos izzólámpák izzószálai-25 nak előállításánál, aminél természetesen igen nagy alakváltozások lépnek fel, fon­tossággal bírhat, hogy azon krisztallitek száma, amelyekből a test deformáció és rekrisztallizáció után áll, lehetőleg ki-30 csiny legyen. Már javasoltak egy eljárást, hogy oly alakváltozáshoz jussunk, mely­nél a közepes kristálynagyság változatlan marad és mindenkor csak csekély alakvál­tozások vannak megengedve. Ezen leg-35 utóbb említett metódus szerint igen nagy alakváltozás tehát sok időt igényel, mint­hogy ily nagy alakváltozás csak úgy ér­hető el, ha igen kis alakváltozások, me­lyeket egy-egy rekrisztallizáció követett, 40 összegeződnek. Egyébként világos, hogy ha egy kristályos fémtestnek nagy defor­mációt akarunk adni és végeredménykép oly kristályos testet akarunk kapni, amelyben a kristályok tartalma gyakor­lati értelemben változatlan maradt, rend- 45 szerint jelentőség nélkül való, hogy a köz­benső kezelés alatt az eredeti kristályok mint olyanok megmaradnak-e vagy nem. A találmány célja oly eljárás létesítése, melynél rövid idő alatt nagy alakválto- 50 zások lehetségesek, anélkül, hogy a kris­tályok száma a végtermékben szaporod­nék. A találmány értelmében egy vagy több kristályból álló fémtestet vagy an­nak egy részét oly erős mechanikai meg- 55 munkálásnak és oly hosszú ideig tartó hevítésnek vetünk alá, hogy az eredetileg egyetlen egy kristályhoz tartozó anyag, miután előbb multikristályos állapotba ment át, a végállapotban ismét egyetlen QO egy kristállyá növekszik. Fémtestek deformálásánál, mint előbb már említettük, az eredeti kristályok rendszerint mint ilyenek nem maradnak meg, hanem bizonyos változást szenved- 65 nek. Ez úgy nyilvánul meg, hogy a heví­tésnél magok képeztetnek, melyek a rekrisztallizáció kiindulási pontjai gyanánt szolgálnak. Minél erősebb az előző alak­változás, annál nagyobb a magok száma, 70 annál nagyobb tehát a krisztallitek száma a rekrisztallizáció után. Vizsgálataink mutatták, hogy fokozódó deformációnál ezen krisztallitek száma nem mindig szaporodik tovább, hanem, 75 hogy létezik egy meghatározott deformá­ció, melynél a rekrisztallizáció után multi­kristályos állapot igen nagy számú kis kristállyal volt várható és melynél ezen állapot tényleg be is áll, de állandó heví- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom