97149. lajstromszámú szabadalom • Világító test kristályhuzalból villamos izzólámpák számára és eljárás annak előállítására
— 2 — madik szöglete azonban nincsen zárva, hanem annál a kezdet a csavar emelkedési magasságának megfelelően a vég ponttól távol fekszik és azonkívül az izzó 5 test tengelye körül pl. legalább 5 foknak megfelelően el van forgatva. Ezen elrendezés folytán a tövisre fehér izzó állapotban feltekercselt kristályhuzalból álló világítótest tengelyirányban tekintve, a 10 csavar meneteinek száma szerint a huzalok többé-kevésbbé sűrű kereszteződéséből áll és azok a keresztmetszetet majdnem teljesen kitöltik. Ha pedig az elrendezést olykép választjuk meg, hogy az izzótest 15 nem görbített vagy csak kissé görbített szakaszai az izzótest tengelyén mennek keresztül, akkor a keresztmetszet közepén is izzószálak mennek keresztül, tehát abban nem marad „lyuk" és így az izzó 20 világítótest majdnem teljesen egyenletesen fedett, sugárzó felületet képez. Ezen rendkívül erőteljesen sugárzó feliilei egyenletessége a világítótest csavarvonalalakjának menetszáma és a többé-kevésbbé 25 egyenes szakaszok száma szerint kisebbnagyobb mértékben fokozható. Az ily módon esetleg fehér izzásnál hajlított előzetesen teljesen kikészített kristályhuzal a tövisre való hajlítás és fel-30 tekercselés folytán felvett alakot a, tövisnek a világítestből való kimarása vagy kicsavarasa után is teljesen megtartja, legfeljebb a tekercselési sebesség, vagy az alkalmazott hőméí'séklet vagy feszültség, -35 illetve mindezen tényezők megválasztása szerint kisebb-nagyobb feszültséget vehet fel, amelynek következtében alakja a tövis eltávolítása után megváltozik. Ezek a körülmények megfelelő kísérletek alapján 40 teljesen pontosan úgy választhatók, hogy a tövis eltávolítása után kívánság szerint teljesen meghatározott alakváltozás következik be, ami tehát teljesen kezünkben van, hogy ily módon a tekercselésre szolgáló tövis alakításánál, vagy a feltekercselésnél, illetve a tekercselt huzalnak a tövisről való levételénél fellépő nehézségeket elkerüljük. A világítótest alaki kiképzésénél fogva 50 és teljesen kikészített kristályhuzalból való előállítása következtében, továbbá a tekercselés különös módja folytán alakját gyakori izzás után, tehát a lámpában való égésénél, rázkódtatásoknál is megtartja és 55 középütt egyáltalán nem, vagy csak egy alátámasztást igényel. Az eljárás második foganatosítási módjánál ugyancsak teljesen kikészített kristályhuzalt használunk, azonban csak alacsony hőmérsékleten, tehát nem izzó álla- 60 pótban, hanem csak oly mértékben felhevítve (kézmeleg), hogy a huzal már nem rideg, hanem jól hajlítható. A huzalt ezen állapotában csavarvonal alakjában olyan tövisre tekercseljük, amelynek , pl. kör- 65 keresztmetszete van. A keresztmetszet azonban legalább egy helyen kisebb vagy nagyobb mértékben húrirányban le van lapítva. Tövis gyanánt használhatunk két kellő távolságban fekvő, egymással szilár- 70 dan összekötött (a, b) rudat is, amint az a mellékelt rajzon fel van tüntetve. Az 1. ábra az elrendezést harántmetszetben. A 2. ábra nézetben szemlélteti. A 75 3. és 4. ábra a találmány értelmében tekercselt világítótestet kész állapotban az (a, b) tövis eltávolítása után ábrázolja. Kitűnt, hogy az 1. és 2. ábra szerint a kettős (a, b) tövisre alacsony hőmérsék- 80 leten csavarvonal alakjában feltekercselt (c) szál az (a, b) tövis eltávolítása után a kristályhuzalnak a görbületi helyeken való liajlítása folytán, tehát ott, ahol a huzal a tövisen felfekszik és élesen meg 85 van görbítve, csak olyan belső feszültsége van, hogy az (a, b) tövis eltávolítása után a középtengely körül az (a) és (b) rudakhoz párhuzamosan csavarvonal alakjában elcsavarodik, úgyhogy a tekercselt huzal- 90 nak ezen tengely irányában tekintve, pl. a 3. ábrában feltüntetett alakja van és ezen tengelyre merőleges irányban tekintve, a 4. ábrában feltüntetett alakot mutatja. 95 A menetek szama szerint a 3. ábrában feltüntetett haránthuzalok száma tetsző legesen növekedik, mimellett mindig az egyik menet egyenes szakaszai a szomszédos menetek egyenes szakaszaihoz képest a 100 világítótest tengelye körül megfelelő forgásszöggel el vannak forgatva, sőt ugyanazon menetnek eredetileg egymással párhuzamos szakaszai is, amelyek egymástói rugalmasságuk folytán eltávolodnak és 105 így egymáshoz képest hegyes szögben állanak. Meg van adva pl. annak a lehetősége is, hogy ugyanazon menet két szárát egymáshoz képest csupán nagyon kis szöggel, pl. 5 fokkal rugalmasan elhajlítsuk és na- 110 gyon hosszii izzószálaknál nagyszámú menetek révén az egész felületet a 3. ábra szerint egyenes szakaszokkal húrirányban olyképen kereszteztetjük, hogy ezen a felületen alig maradnak még szabad helyek. 115 A középső (d) részen is ily szakaszok me lietnek keresztül, ha legalább néhány