97142. lajstromszámú szabadalom • Eljárás melegen vulkanizált, felfujható üreges testek előállítására
Megjelent 1939. évi szeptember hó 143 -án . MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91142. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás melegen vulkanizált, felfújható üreges testek előállítására. Ehrlich Bruno tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1928. évi iebrnár hó 7-ike. Ismeretes már felfújható üreges testeknek sík kaucsuklapokból oly módon való előállítása, hogy az egymás fölé rétegezett kaucsuklapokat az előállítandó test alak-5 jának megfelelően kiképezett csákkai egyesítik és az ily módon kapott félterméket azután vulkanizálják. Eddigelé e fajta tárgyakat csak hidegen tudták vulkanizálni, mert a melegen vulkanizált tárgy 10 varratai a rendeltetésszerű igénybevételnek nem tudtak ellentállni. Ezen hidegen vulkanizált áru előállításánál a nyers kaucsuklapok fapadosságának megszüntetésére oly ismert hintőporokat, pl. talkum 15 használtak, melyek magasabb hőmérsékletnél is megtartják a tapadósságot megszüntető tulajdonságukat. Csak újabban sikerült a melegen vulkanizált tárgyak hegesztővarratainak szakí-20 tási szilárdságát is a rendeltetésszerű igénybevételnek megfelelő értékre emelni, még pedig azáltal, hogy a tárgyak előállításánál, az eddigelé szokásos hintőporok helyett olyanokat alkalmaznak, melyek a 25 vulkanizálási hőmérsékletnél elvesztik a tapadósságot megszüntető tulajdonságukat. Ilyfajta melegen vulkanizált áruk előállításánál azonban bizonyos hátrányok 30 mutatkoztak, melyek egyrészt a gyártást drágították meg és másrészt az áru tetszetősségét csökkentették. Mivel az új hintőszerekkel beporzott árúk a vulkanizálási hőmérsékletnél újból tapadósak let-35 tek, a vulkanizálás közben az egyes tárgyaknak egymással való érintkezését gondosan meg kellett akadályozni, nehogy összetapadhassanak. Másrészt ezeket a tárgyakat többé-kevésbbé felfújt állapotban kellett vulkanizálni, hogy alkotó lap- 40 jaik belső felületeinek kölcsönös érintkezését és ezen felületeknek az érintkezésétől eredő összeragadását meggátoljuk. A vulkanizálásnak ez a módja azonban a tárgyak eltorzulására, sőt gyakran a he- 45 gesztési varratok gyengítésére is vezetett. Végül megállapították azt is, hogy az új hintőszerekkel beporozva volt felületek a meleg vulkanizálás után sokkal kevésbbé tetszetősek az eddigelé szokásos hintőpo- 50 rokkal szemben, pl. talkummal előállított, melegen vulkanizált gyártmányoknál. A találmány felfújható, üreges testeknek, nyerskaucsuklapokból, hegesztő csákózás útján történő előállításánál a 55 fenti hátrányok kiküszöbölését célozza és lényege abban van, hogy az előállítási eljárás folyamán legalább két különböző fajtájú hintőport használunk a felületek tapadósságának megszüntetésére és hogy 60 a készre csákózott árut melegen vulkanizáljuk. Az eljárás egyik megvalósítási módjánál a nyers kaucsuklapokat először az új hintőszerek egyikével porozzuk be és eb- 65 ben az állapotban vetjük alá a hegesztő csákózásnak. A hegesztési művelet befejezése után, de a vulkanizálás előtt, a nyers árut már most a vulkanizálási hőmérsékletnél a tapadósságot megszüntető tulaj- 70 donságát el nem veszítő, régebbi hintőporok, pl. talkummal, belül és kívül beporozzuk és azután a tárgyat, fel nem fújt állapotban, a szokásos módon, melegen vulkanizáljuk. A kicsákozott nyersáru belső fe- 75 Ihleteinek beporzása, pl. a talkum befuvatásával foganatosítható. Nem látszott kizártnak, hogy a kau-
