97114. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alámetszett fogakkal bíró reszelők maratására

Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. -MAGYAI; KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97114. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY Eljárás és berendezés, alámetszett fogakkal bíró reszelők maratására. Peiseler Alfréd Richárd gyáros Remscheid-Haddenbacli. A bejelentés napja 1928. évi február hó 9-ike. Alámetszett fogú reszelőknek maratása oly kúpalakú hengeres maró segélyével, melynek tengelye a fogak mellszögének megfelelően hajlik a reszelőhöz, ismeretes. 5 Ennél az ismert eljárásnál oly kúpalakú hengeres marót használunk, melynek fogai, beosztás és magasság szempontjából, a kívánt reszelőfogakkal teljesen megegyeznek. Ha ily reszelőt használunk, akkor minden 10 reszelőfog mindkét fogoldalon egyidejűleg munkáltatik meg. Emellett azonban lehetetlen tökéletes, élesszélű reszelőfogakat, tisztán maratás útján előállítani, sőt, a maratott reszelőfogak, hogy vágóéleik éle-15 sek legyenek, körülményes és időt rabló utánmegmunkálást igényelnek és pedig a reszelőfogak fejét hátfelületükön utómegmunkálásnak kell alávetnünk, ami foganként, reszelés útján eszközöltetik. 20 Ha a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására alámetszett fogú reszelők maratására oly kúpalakú hengeresmarót használunk, melynek tengelye, a fogak mellszögének megfelelően hajlik a resze-25 lőhöz, akkor maratás útján egyedül tökéletes, éles vágóélekkel bíró reszelőfogakat kapunk, úgyhogy az eddigi, költséges, utólagos megmunkálás mellőztetik. Az új eljárás lényegében annyiban különbözik a •30 régitől, hogy minden egyes reszelőfog két oldala közül mindenkor csak egyet munkálunk meg és pedig egy a fogcsúcson túlnyúló vágóéi segélyével, azonban emellett a két fogoldal szabályos, váltakozó 35 megmunkálása által, a reszelőfogakat mégis egyetlen egy munkamenetben állítjuk élő. Az új eljárás foganatosítására, kúpalakú hengeresmarót használunk, amelynél a 40 vágófogak hosszirányú osztása kétszer akkora, mint a reszelőfogak osztása és amelynél, a kerületi irányban egymásután következő vágófogak, a maró tengelyének irányában, egymáshoz képest el vannak tolva és amelynél végül, a vágófogak ma- 45 gassága nagyobb, mint a reszelőfogaké. A rajzon a találmány foganatos ítási alakja van vázlatosan feltüntetve és pedig az 1. ábra a maró homloknézete. A 50 2. ábra a maró oldalnézete és a reszelő hosszmetszete. A 3. ábra a reszelő és maró fogalakj ai, nagyobb léptékben. (a) a megmunkálandó reszelő, (b). a 55 hozzátartozó maró, mely csekély mértékben kúpalakú, úgyhogy hajlásszöge, a reszelőfogak megkívánt kb. 5 foknyi mellszögének felel meg. A hengeresmaró célszerűen oly hosszú, mint a reszelő munka- 60 hossza, úgyhogy a marónak a munkadarabon való egyszeri harántirányú vezetése által, az összes fogak egyszerre maratnak. A maró fogai —• amint az különösen a 2. és 3. ábrán látható — úgy vannak kiké- 65 pezve, hogy minden egyes vágófog, a maró tengelyirányában, két reszelőfog fölé terjed, vagy más szavakkal; a marófogak osztása kétszer akkora, mint a reszelőfogak (t) osztása. A maró kerületi irányában egy- 70 mást követő vágófogak emellett (t) reszelőfogosztás méretével vannak egymástól eltolva (2. ábra). A 3. ábrán egymástól egyszerű és keresztirányú sraffozással megkülönböztetett marófogak eszerint a maró 75 kerületi irányában, egymás mögött vannak elrendezve, úgyhogy pl. előbb az egyszerűen, ezek után a keresztirányban sraffozott fogak dolgoznak. A reszelővel szemben