97111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rézszulfát közvetlen előállítására rezet tartalmazó kénes ércekből
Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. -MAGYAR KIRÁLYI ^HBgE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97111. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás rézsznlfát közvetlen előállítására rezet tartalmazó kénes ércekből. Hunyady István oki. vegyészmérnök Rákospalota. A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 24-ike. Számos kémiai eljárás ismeretes rézszulfátoknak réz-kén-ércekből való előállítására. Az eljárások egy részénél a rézkén-ércekből, amelyek rendszerint még 5 más fémszulfidokat, elsősorban vas, azután arzén, sőt igen sok esetben nemes fémek, mint arany, ezüst szulfidjait tartalmazzák, a kohósítás lítján fémrezet állítanak elő és ezt kénsavval kezelik, mikor is réz-10 vitriol keletkezik. Ezen eljárások hátránya, hogy idegen kénsavval dolgoznak, ami a rézvitriol előállítását nagyon megdrágítja. — Más eljárások szerint a rézkén-érceket óvatosan pörkölik, mikor is a 15 rézszulfid oxidáció folytán rézszulfáttá alakul át. Ezen eljárások hátránya, hogy az ércben foglalt réz egy része veszendőbe megy. A jelen eljárás célja mindezen hátrá-20 nyok kiküszöbölése. Az eljárás szerint egyrészt a rézvitriol előállításához szükséges kénsavat, ill. ammonitanszulfátot magából az ércben jelenlévő kénből nyerjük, másrészt az ércben léVŐ összes rezet tiszta 25 kristályos í'ézszulfáttá alakítjuk át, mimellett a rezet kísérő vasat kristályos ierroszulfát alakjában nyerjük ki. Az eljárás szerint az érceket először ismert módon pörköljük, mikor is a fém-30 szulfidokból fémoxidok keletkeznek a következő kémiai egyenletek szerint: CuS + 30 = CuO + SO„ FeS + 30 = FeO + S02 " 2FeO + O = Fe2 03 stb. 85 A keletkező kéndioxid, valamint az ércben levő arzénből keletkező arzéntrioxid (AS2 03 ) és a szálló por a fölös levegővel együtt eltávozik A pörkölési gázt az arzéntrioxidtól és a szállóportól megtisztítjuk, iO mikor is tiszta kéndioxidos levegőt kapunk. A pörkölőben a különböző fémoxidok, kovaföld és az érc egyéb alkatrészei maradnak vissza. Ezen fémoxidokat mármost egy szulfátizáló készülékben megfelelő hőmérsékle- 45 ten (100—300° C) az alább leírt módon előállított ammonszulfáttal hozzuk össze, mikor is az alábbi képletek szerint fémszulfátok és ammóniák keletkeznek: CuO + (NH2 )2 S04 = CuS04 + 2NH3 50 + H2 0 FeO + (NH4 )2 S04 = FeS04 + 2NH3 + H2 0 Fe„Os + 3 (NH4 )2 S04 = Fe2 (S04 )3 + 6NH3 + 3H2 0 stb. 55 Az ammoniákgáz a vízgőzzel együtt eltávozik és a szulfatizálóban a vízmentes szulfátok és az ércben levő egyéb anyagok maradnak vissza. Az ammomumszulfátot úgy állítjuk 60 elő, hogy egyrészt a szulfatizálóból távozó ammoniákot, másrészt a pörkölőből távozó kéndioxidot víz jelenlétében felfogjuk, mikor is az ammóniák és kéndioxid kölcsönhatására ammoniumszulfit keletkezik, 65 amely a levegő oxigénjének hatása alatt ammoniumszulfáttá alakul át. Ezen reakciók a következő kémiai egyenletek szerint játszódnak le: 2NH3 + S02 + H2 0 = (NH4 )2 S03 70 (NH4 )2 S03 + O = (NH4 )2 S04 A szulfatizálóban visszamaradó anyagot oldjuk és az oldhatatlan részektől elválasztjuk. Az oldható alkatrészek a réz és vas szulfátjai, míg az oldhatatlan alkat- 75 részek a kovaföld vagy az ércben levő mészkarbonátból keletkező kalciumszulfát, esetleg a bizmut és antimon szulfátjai, nemes fémek, stb.
