97110. lajstromszámú szabadalom • Közlekedési jelzőkészülék városi útkeresztezésekben

Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. -MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 97110. SZÁM. — VLH/I. OSZTÁLY. Közlekedési jelzőkészülék városi útkeresztezésekhez. Hajós Marcell redőnygyáros Újpest. A bejelentés napja 1928. évi május hó 7-ike. A városi út- és utcakeresztezéseknél a közlekedés szabályozására ismeretessé vált jelző készülékek tudvalevőleg a ke­resztezésnél, a kocsiút közepén felállított, 5 az úttestbe beépített és a magasba nyúló felépítmények, melyek a felváltva sza­baddá teendő útirányba állítandó jelző­karokat vagy szárnyakat hordó, a közle­kedési rendőr részéről kezelt forgatható 10 oszloppal és felváltva bekapcsolt, külön­böző szinti jelzőlámpákkal vannak el­látva. E lámpák az egyik vagy másik út­irány tilos voltát (piros szín) vagy sza­bad voltát (zöld szín) vagy végül azt az 15 állapotot jelzik, melyben a közlekedés pillanatnyilag mindkét irányban tilos illetve az egyik irányban, mely felé a harmadik (sárga) lámpa világít, készen­létbe helyezhető. 20 E készülékek jórészt beváltak ugyan, de előállításuk és felállításuk aránylag oly költséges, hogy alkalmazásuk rend­szerint csak a város néhány, legforgalma­sabb pontjára szorítkozhatik, míg a város 25 többi pontján tudvalevőleg a közlekedési rendőrök, taglejtéseikkel látják el a köz­lekedés irányítását. Az állandó, fárasztó taglejtések nemcsak igen terhes szolgála­tot okoznak, hanem bizonyos idő múlva 30 bekövetkező elfáradással járó csökkentett éberség folytán bizonyos veszélyt is je­lentenek. A találmány már most a magukban véve bevált közlekedési jelzőelemeknek 35 bármily nagyszámú utcakeresztezésnél az eddigi készülékeknél összehasonlíthatatla­nul olcsóbb módon való alkalmazását és a közlekedési rendőrök fárasztó taglejtései­nek teljes kiküszöbölését teszi lehetővé. 40 A találmány szerinti készülék lényege az emberi testre könnyen felcsatolható és le­vehető tartón elrendezett optikai jelző­elemekből áll. A tartó célszerűen a közle­kedési rendőr derékszíjára csatolható fel és egyébként a jelzőelemekkel együtt akár 45 a hastájon vagy a mellen, akár a háton illetve vállakon, akár oldalt helyezhető el. Az optikai jelzőelemek legegyszerűbb alakjukban vízszintesen kitárt jelzőka­rokból vagy szárnyakból állnak, melyek 50 a rendőr egyszerű elfordulása révén jut­nak az egyik vagy másik kívánt irányba. Hogy azonban a mindkét irányú közleke­dés megállításának illetve a készenlétnek megfelelő állapotról is gondoskodhassunk 55 (mely az eddigi készülékeknél a sárga színű lámpának felelt meg), evégből a találmány szerint a jelzőkarok a tartón kilengethetően, akként vannak elren­dezve, hogy azokat a rendőr, pl. egyszerű 60 gombbal meghúzott vonóelemek segélyé­vel a jelzőhelyzetben tarthatja, míg ha a gombot egyszerűen elereszti, a jelzőkarok önsúlyuk hatása alatt önműködően lefor­dulnak, vagyis a hatástalan helyzetbe 65 csappannak le. A mellékelt rajzokon a találmány sze­rinti készüléknek két példaképpeni meg­oldási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra oly megoldási alak elölnézete, 70 melynél a jelzőkarok tartója közvetlenül van a derékszíjra felcsatolva. A 2. ábra az 1. ábrának megfelelő felül­nézet. A 3. ábra részleges oldalnézet a jelzőkarok 75 leesappantott helyzetében. A 4. ábra a jelzőkarok tartójának hátsó nézete. Az 5. ábra a készüléknek a háton hordoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom