97105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égési mótorok táplálására

Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. -MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97105. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés égési mótorok táplálására. Vas Jenő mérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi november hó 3-ika. Régi törekvés, hogy az égési mótorok legelterjedtebb égési anyagán, a benzinen kívül egyrészt a benzinhez hasonlóan szintén aránylag alacsony forrpontú egyéb 5 égési anyagokat (spirituszt, benzolt stb.), másrészt az ú. n. nehéz olajokat vagyis az ásványolaj és kátrány részleges desztillációsánál nyert, magas forrpontú és nehezen illó olajokat is fel lehessen használni 10 égési mótorok hajtására. Magát az égési anyagot és pedig a magas forrpontú nyersolajat az égési mótorok közül tudvalevőleg a Diesel-motor használja ki a legtökéletesebben. Ismeretes 15 hátránya azonban az, hogy nemcsak a munkahengerben kell a levegőt igen nagy nyomásra (30—40 atm.-ra) komprimálni, hanem a nyersolajat külön segédkompresszorral 50 atm. nyomásra komprimált 20 levegő segélyével fecskendezik be a munkahengerbe. A találmány célja már most oly üzem-' eljárás és tápberendezés létesítése, melyek lehetővé teszik azt, hogy bármely, akár 25 alacsony, akár magas forrpontú égési anyagot vagy azoknak keverékét túlnagy kompresszió alkalmazása nélkül gazdaságosan lehessen égési mótorok hajtására felhasználni. Ezt a találmány szerint min-30 denekelőtt azzal érjük el, hogy az égési anyagot a szokásos módon az égési anyaggal karburáit levegőt, levegőnek és oxigénnek előre beszabályozott elegyével keverjük össze. Ez a következő megfontolá-35 son alapszik: A nehéz olajokkal dolgozó motorokban az égési anyag teljes elégetését tudvalevőleg az öngyulladásig fokozott nagy kompresszióval vagy izzó felülettel előidézett 40 nagy hőmérséklettel érik el. Ehelyett a teljes elégetés tiszta oxigén hozzákeverésével iis elérhető volna, az ily oxigénes keverék azonban oly brizáng égésű, hogy gyakorlatilag nem alkalmazható. Viszont az égési anyagnak nagyobb oxigénmeny- 45 nyiséggel oly módon való ellátása, hogy az anyagot nagy levegőmennyiségekkel hozzuk össze, az ekkor szükségessé váló nagy méretek folytán és egyéb, ismeretes gyakorlati okokból szintén nem jöhet 50 figyelembe. Ezért javaslatba hozták már oxigénleadó szereknek az égési anyaghoz való hozzáadását, ami azonban egyrészt nem felel meg teljesen a rendszeres, pontos szabályozás feltételeinek," másrészt 55 speciális anyagok külön előállításával és beszerzésével jár. Ezzel szemben a találmány szerint, mint röviden jeleztük, a levegőt oxigénnel keverjük és e keveréket hozzuk össze az égési 60 anyaggal, mimelett a találmány előnyös foganatosítási alakja szerint az oxigént a helyszínén, a mótor elé iktatott berendezésben magunk állítjuk elő és pedig kívánt esetben az ismeretes vegyi vagy villamos 65 bontó eljárások szerint, előnyösen azonban a szokásos, többé-kevésbé bonyolult (vasretortákkal és hevítéssel dolgozó) kémiai eljárásokkal szemben azáltal, hogy a mótorenergia egy törtrészének felhaszná- 70 lásával cseppfolyós levegőt készítünk és ebből a nitrogén elpárologtatása útján állítjuk elő az oxigént, melyet azután nyomban felhasználunk az említett beszabályozott oxigén-levegőkeverék képzésére 75 és a mótor táplálása céljából az égési anyaggal való keverésre. Emellett a találmány szerint a tudvalevőleg hűtés és komprimálás útján folyósítandó, bevezetett küllevegő hűtését gazdaságos módon 80