97100. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumból vagy aluminium-ötvözetből való tárgyaknak erősen tapadó rugalmas szigetelőbevonattal való ellátására

Megjelent 1929. évi szeptember lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97100. SZÁM. XVI/c. OSZTÁLY. Eljárás alumíniumból vagy alumíniumötvözetekből való tárgyaknak erősen tapadó rugalmas szigetelőbevonattal való ellátására. Spezialfabrik für Alumiiiium-Spuleii und Leitungen G. m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1928. éri március hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi március hó 22-ike. Alumínium és alumíniumötvözetek tudvalevőleg már a levegőn való fekvés közben vékony oxidhártyával vonódnak be, mely bizonyos célokra elektromos szigete,5 lés gyanánt már elégséges. Más célokra azonban az ily módon képződött vékony oxidhártya szigetelés gyanánt nem elégséges, úgyhogy ily esetekben az alumindumon vagy aluminiumötvözeteken erősebb szige-10 telő réteget kell alkalmazni. Ez tudvalevőleg azáltal történhet, hogy vagy alkalmas vegyszerek behatása által aluminiumoxidból vagy más aluminium vegyületekből való, erősen tapadó csapadékokat létesítünk a 15 fémfelületeken, vagy pedig, hogy az ilyen csapadékokat a fémfelületeken elektrolitikus úton állítjuk elő. Emellett az elektromos fürdő számára pl. szerves savakat, mint oxálsavat vagy effélét vagy pedig oxidáló 20 hatású szervetlen savakat, mint krómsavat, lúgokat vagy oxidáló hatású sók oldatait sikerrel alkalmazhatjuk. A szigetelő réteget a fémfelületen továbbá oxidáló hatású gázok vagy gőzök segélyével önmagáhan is-25 mert módon képezhetjük. Az aluminium vagy efféle esetleg más fajtájú, szigetelő hatású bevonatokkal is ellátható. Az ilyen bevonatok előállításánál azonban nehézségek adódnak annyiban, hogy 30 az ily módon, aluminiumoxidból vagy efféléből előállított, szigetelő bevonatok ridegek és ennélfogva az illető bevonattál ellátott részeknek, mint huzaloknak, szalagoknak, lemezeknek és efféléknek hajlításánál könnyen törékenyekké válnak, le- 35 pattognak, sőt vékony huzalok, szalagok vagy effélék törését idézhetik elő. Kitűnt, hogy ezen hátrány kiküszöbölése sikerül, ha a szigetelő bevonattal ellátandó tárgyakat a bevonati réteget létesítő folya- 40 dékokkal, gázokkal vagy effélékkel való kezelés közben mechanikai megmunkálásnak vetjük alá. Ezen mechanikai megmunkálás pl. történhet akár folytonosan, akár pedig szakaszosan eszközölt kovácso- 45 lás, döngölés, dörzsölés vagy ide-oda hajlítás által, amit akként eszközlünk, hogy a szigetelő bevonat a fémtárgyaknak ezen mechanikai megmunkálása közben képződik. Ezen szigetelő bevonat ez esetben, amint ez ki- 50 tűnt, a kívánatos rugalmassággal rendelkezik és az ily módon kezelt fémtárgyak hajlításánál nem pattogzik le és eközben törékennyé sem válik. Az új eljárást egyszerű módon foganato- 55 síthatjuk pl. azáltal, hogy az alumíniumból vagy alumíniumötvözetből való, kezelendő huzalokat vagy szalagokat, melyeket pl. anóda gyanánt elektrolitikus fürdőn vezetünk át, a fürdőn való ezen átvezetés 60 közben csapok vagy görgők között vezetjük keresztül, mely csapok vagy görgők külön-