97091. lajstromszámú szabadalom • Forgóáramú vezérlés ellenárammal fékezett hajtóművek számára

Meg-jelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KÍRÁIYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 97091. SZÁM. — VIT/g. OSZTÁLY. Forgóáramú vezérlés ellenárammal fékezett hajtóművek számára. A. E. G.-Union Elektrizitats-Ges. Wien. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi julius hó 1-je. Ismeretes oly vezérlés, melynél a kontrollernek azon helyzeteiben, amelyek az ellenárammal történő fékezésnek felelnek meg, a mótor sebességétől függően ger-5 jesztett elektromágneses kapcsoló segélyével a fékezés megtörténte után a mótor forgásirányának nem szándékolt megfordulását elkerüljük. Ezen vezérlésnél az elektromágneses kapcsoló a rotorral van 10 kapcsolva, az ellenárammal történő fékezési helyzetekben elért, nyugvó motornál fellépő feszültséget felülmúló feszültségnél lép működésbe és a fék oldására szolgáló mágneses kapcsoló áramkörét mindaddig 15 zárva tartja, míg csak a sebesség a szinkrón sebességének mintegy 10%-ára nem csökkent, ami a nyugvó motornál fellépő feszültség mintegy 1.1-szeresével egyenlő rotorfeszültségnek felel meg. Ezután az 20 elektromágneses kapcsoló leesik és a fék oldására szolgáló szerkezet lekapcsolása által a hajtóművet megállítja. A nyugvó motornál fellépő feszültség 1.1-szeresét kitevő leesési feszültségnek körülbelül az 25 1.3-szoros bekapcsoló feszültség felel meg. Ez a feszültség tehát csak ellenárammal hozható létre, ami azt jelenti, hogy a motornak zérus sebességtől kiinduló utánvezérlése lehetetlen. Ha a vezérlést pl. emelő-30 vezérléssel ellátott felvonóknál alkalmazzuk, melyeknél a felvonó vezetője a megállóhelyeken a sebességet ellenárammal történő fékezéssel csökkenti, akkor a felvonónak ugyanazon irányban való után-35 vezérlése kivihetetlen és a forgásirány megfordulása a vezető megzavarásán kívül a menet késleltetésével és a felvonó teljesítményének csökkentésével jár. A találmány értelmében az elektromág-40 neses kapcsoló helyes működését úgy a nagyobb sebességről való visszakapcsolásnál, mint a nyugalmi helyzetből kiindulva azáltal érjük el, hogy a kapcsolási folyamat kiváltásához nem csökkenő feszültségnél leeső, hanem növekvő feszültségnél 45 bekapcsolódó relét használunk. Ezen célból a hajtómotorral vagy a hajtóművel feszültségjelző mótor gyanánt kisebb teljesítményű motort mereven kapcsolunk, melynek rotorjával van az elektromágne- 50 ses kapcsoló összekötve. Az említett mótor státora a kontrollerhez annak erőáramot és ellenáramot adó helyzeteiben mindig az erőkifejtésnek, még pedig a főmotor erőkifejtésének értelmében van kapcsolva. Az 55 üzemi motornak az előremenetről a visszamenetre való átkapcsolásánál tehát a feszültségjelző mótor státormezejének forgásiránya is megfordul. Teljes menetsebességnél a mótor feszültsége tehát igen 60 csekély, mert státora a hajtóműmótor státorával pontosan egyenlően van kapcsolva. Ellenárammal való fékezés céljából a hajtóműmótor státorát átkapcsoljuk, vagyis forgó mezejének ellenkező forgás- 65 irányt adunk, míg a feszültségjelző mótor kapcsolása teljesen változatlan marad. A két mótor (hajtómotor és feszültségjelző mótor) státormezejének forgásértelme az ellenkező menetiránynál is meg- 70 egyezik egymással és az ellenárammal való fékezésnél megint csak a hajtómotort kapcsoljuk át. A íeszültségjelző mótor forgásirányát megtartja, de azt most ugyanúgy, mint a főmótort, lefékezzük, amikor is ro- 75 torfeszültsége az álló rotor feszültségének egészen 90%-áig emelkedik. A feszültség ezen értéke az elektromágneses kapcsoló működtetéséhez elegendő. Minden, az üzemi motornál fellépő, a szinkrón fordu- 80