97088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázoknak adszorbeálására és szárítására, különösen a hűtőtechnika céljaira

— 2 — lépjen fel lényeges nyomásemelkedés. így abban a helyzetben vagyunk, hogy a folytatólagos üzembehozatal ideje alatt a lehűtött fagyaléktartály melegítése által, a 5 gázokat állandó vagy lényegesen magasabb nyomás mellett más tartályokba vezessük át vagy közvetlenül felhasználjuk, A fagyalék azután formailag átveszi a mozgatható részek — mint dugattyú és 10 szelepek nélküli szivattyú szerepét. Ily eljárásoknak faszénnel vagy hasonló elnyelő anyagokkal való keresztülvitele, levegő vagy oxigén jelenlétében meg nem engedhető, az azzal járó túlnagy robba-15 nási veszély miatt. Gáz elválasztó telepek, pl. levegőcseppfolyósító és oxygénelőállító berendezések üzemében, mint ismeretes, célszerű a gázokat lehetőleg magas tisztasági fokban 20 dolgoztatni és azoktól vízgőzt vagy egyéb ártalmas keverékeket távol tartani. Azonban a gázoknak, mint levegőnek, oxygénnek, hydrogénnek stb. más célú feldolgozásának is teljesen száraz gáz a feltétele. 25 Magas hőmérsékletű folyamatoknál, pl. lem, autogén megmunkálásánál is e gázok szárazsága bír a legnagyobb fontossággal. Mindaddig, pl. gázelválasztótelepeknél, szárítás céljaira vegyszereket, mint chlor-30 calciumot vagy hasonlót használtak. Eltekintve attól, hogy ezáltal az állandó üzem lényegesen nagyobb többköltséggel jár, a vegyszereket gyakran meg kell újítani és ezalatt az üzemet megszakítani, ha 35 nem gondoskodunk előre pótberendezésekről, amelyek a szárítótelep kimerülése esetén rögtön újból üzembe vehetők. A találmány szerinti gáz-szárító berendezés elhárítja ezeket az akadályokat 40 megfelelő fagyaiékok felhasználása, pl. szénsavnak vízüvegoldatba való bevezetése által kivált fagyasztott kovasav által. Közönséges hőmérséklet mellett és a gáz-, illetve levegőszétválasztó telepeknél tekin-45 fetbe jövő magas nyomásnál, a gázoknak a fagyaiékon való átvezetésénél oly magas szárítási fokot érhetünk el, hogy 30° C-tól 40° C-ig terjedő olvadási pontnak felel meg, feltételezve azt is, hogy a gázoknak 50 15° C-nyi belépő hőmérséklete mellett, ezek 100%-nyira telítettek. A gázok tehát csaknem teljesen megszáríttatiiak és miután a fagyalék telítve van, csak arra az egyszerű műveletre van szükség, hogy 55 a felmelegített gázt újból átvezessük oly célból, hogy a fagyaiékot a felvett nedvességektől újból megszabadítsuk. Azután további felvételre alkalmas. Kísérletek kimutatták, hogy nagyfokú szárításhoz aránylag kismennyiségű fa- 60 gyalék elegendő. A kísérletek kimutatták azt is, hogy a fagyaiékot nem szükséges újból pótolni, hanem állandóan használható és a gyakori nedvesség felvétel és felmelegítés által a nedvesség leadása da- 65 cára, állapotában semmiféle változás nem áll be. A gázszétválasztásnál a találmány szerint célszerűen tiszta, száraz gázokat, pl. a levegő cseppfolyósítana alkalmával 70 nyert nitrogént használunk fel a nedvességnek a fagyalékból való kihajtására, ami a drága és állandóan megújítandó vegyszerek használatával szemben, az ily telepek üzemköltségeit csökkenti. A szári- 75 tás után, pl. a kapott nitrogén által, a fagyalék újból nedvességfelvételre képes. Az eljárás végrehajtására szolgáló berendezés célszerűen olykép van berendezve, hogy pl. két vagy több, a fagya- 80 lék felvételére alkalmas tartály, zárószervekkel felszerelt csővezetékek révén egymással közlekedik. Amíg a tartályok egyike a nedvességtartalom felvétele céljából üzemben van, a másikon a cseppfo- 85 lyósító- vagy szétválasztótelep száraz, adott esetben még felmelegített elhasznált gáza átáramlik, melynek feladata a fagyaléktöltést reaktiválni. Ha a folyamat mindkét tartányban bevégződött, átkap- 90 csoljuk a telepet és az üzem fordított értelemben újból kezdődik. Nem hagyható említés nélkül, hogy a berendezés villamos lóghevítőkkel és motorikusán hajtott fúvógépekkel szerelhető fel. 95 Kísérletileg kimutatták azonfelül, hogy a cseppfolyósított gázok fajlagos párolgása gyakorlatilag megközelítően állandó, ha a hőszigetelő burkolatot (kovasalakgyapot) olyképen alkalmazzuk, hogy lehe- 10 tőleg erősen porózus legyen. Továbbá kimutatták, hogy pl. salakgyapot alkalmazása mellett, ennek csekély porozítása következtében oly párolgási diagramm keletkezik, mely aránylag 10 nagy értékkel kezdődik, azonban gyorsan esik és azután meglehetősen állandó marad. Sejtkova ellenben nem bír ezzel a tulajdonsággal oly kimondottan, valószínűleg azért, mert porózusabban használható 11 és igen porózus részecskékből van összetéve. A találmány szerint a nyomótartály szigetelő tömítése gyanánt szervetlen anyagokat, pl. sejtkovát vagy sejtkova és sa- u lakgyapot keveréket használunk. A sejtkova szervetlen anyag, melyet egyéb szer-