97087. lajstromszámú szabadalom • Gyorsforgású lejtős hengertriőr

Meg-jelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97087. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Gyorsforgású lejtős hengertriőr. Stahel és Lenner Triőr- és Lemezlyukasztógyár r.-t. Budapest. A bejelentés napja 1927. évi november hó 12-ike. Elméletileg akkor legtökéletesebb a hengertriőrök munkája, ha a tisztítandó termény felöntött rétege végig érintkezik az egész bengerb osszon a munkafelülettel, 5 azaz a triőrhengernek sejtekkel kiképezett belső palástfelületével. A mennyiségi munkaképesség növelésére a terményt nagyobb rétegben öntik fel, minek következtében azonban a magtest felsőbb rétegei a 10 lejtésnek megfelelően az alsóbb rétegeken a hengervég felé folynak, úgyhogy a magtest felsőbb rétegei nem érintkeznek a munkafelülettel már a felöntés helyén, vagyis a munkafelület kezdetén, hanem 15 csak ettől távolabb a vég felé. A jelen találmány célja már most oly gyorsforgású lejtős hengertriőr létesítése, mely a régi triőröknél jobban közelíti meg azt az ideális követelményt, hogy a triőr-20 hengeren átfolyó termény egyenlő mérvben érintkezzék a munkafelülettel és így a mennyiségi munkaképesség megtartásával, a minőségi munkaképesség növeltessék. Ennek megfelelően, a találmány szerint, 25 a triőrhengerbe, a munkafelület kezdete és vége között, oly egy vagy több harántirányú gát van beépítve, melyek a felöntött termény szabad folyását a vég irányában megakadályozzák és a magtest rétegeit arra 30 kényszerítik, hogy a gátakon átbukva előbb jussanak érintkezésbe a munkafelülettel, mint, amikor az egész termény szabadon folyik a vég felé. E gátak elrendezésével a rétegeket hathatósan összekeverjük, mi-35 által a gátak alkotta kamrák hosszának megfelelő munkafelület a kamrák tartalmát megtisztítani kénytelen és így a triőrt a legfokozottabb mértékben használjuk ki. A találmány szerint, továbbá a buktató gátak és a különben ismert véggát (duz- 40 zasztó gyűrű) is áteresztő résekkel lehetnek kiképezve, illetve ily áteresztő rések meghagyásával összeillesztve; e kiképzés, illetve összeillesztés következtében ugyanis, folytatólagos kiválasztás esetében, a külön- 45 böző fajtájú vetőmagvak fajtisztasága a triőrhenger külön kitisztítása nélkül is mindenkor biztosítva van, kis szemű magvaknál pedig az egyes tisztítandó tételek fertőzése az előbb tisztított tétel maradékai 50 által nem következhetik be. A találmány nagyfontosságú előnye, hogy míg a magtest harántirányú fel- és alálengését számbavehető módon nem akadályozza, addig a magtest felső rétegeinek 55 megmunkálatlan folyását a vég irányában megszünteti. Kísérleteink folyamán ugyanis megállapítottuk, hogy azokban a triőrökben, melyekben a magtestnek harántingadozásai 60 nincsenek akadályozva, az ingadozó magtest súlypontja körül oly holt belrész képződik, mely ugyan tovább mozog a niagtesttel, de ennek egyéb részeivel nem keveredik. A dob forgása következtében, t. i. 65 a fel- és leingadozási mellett a magtest forgó mozgást is végez, mimellett a magtest legalsó rétegének hosszúkás szemeit a cellák felveszik, felemelik és fent a magtestre ejtik. Miután mármost ezek a 70 hosszúkás szemek, a magtest lejtésének megfelelően, a magtesten legördültek, a cellák ezeket ismét felveszik és a magtest alatt behúzzák. Minthogy a magtestnek a külső rétegét a belső rétegek csak lassan 75 tudják áttörni, a külső réteg aránytalanul jobban van a megdolgozásnak kitéve, mint a belső rétegek, amikor ezenfelül magá-