97071. lajstromszámú szabadalom • Többrészű elektromos ellenállás

Meg-jelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI qfflmft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 9 7011. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. Többrészű elektromos ellenállás. Magyar Wolframlámpagyár Kremenezky János R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1927. évi december hó 22-ike. A találmány szerinti elektromos ellenállásosztó nagyjából olyan izzólámpa, melynek fő rendeltetése többé nem a világítás, hanem az, hogy a lámpa maga áramforrásul szolgáljon. A világítás feladata emellett háttérbe szorulhat, sőt merőben mellőzhetővé is válhatik. A találmány lényegileg abban áll, hogy az ízzótest előtétellenállás gyanánt van beépítve az izzótest tápkontaktusai, valamint az izzólámpán áramleadókul alkalmazott, további külső kontaktusok közé. A tényleges izzásnak a találmány szempontjából csupán másodrendű jelentősége van ós az ízzótestnek mondott alkatrész fő rendeltetése az, hogy elektromos ellenállástest gyanánt szerepeljen. Ismeretes, hogy elektromos izzólámpákat előtétellenállások gyanánt is használnak. A lámpa ilyenkor is rendes mivoltában szerepel, teljesen el van foglalva s csupán annyi történik, hogy a közönséges két tápkontaktus közül, az egyik árambevezetőül, a másik pedig kivezetőül szolgál. Ez körülményes beépítést kíván és csakis a lámpa teljes ellenállását érvényesítheti. A találmány szerint azonban a lámpa először is lényeges szerkezeti többlettel van ellátva, másodszor bármely közönséges lámpahelyre továbbra is közvetlenül alkalmazható, harmadszor pedig módot ad a vezetékfeszültség, ill. áramerősség legváltozatosabb megosztására. Ismeretesek továbbá ú. n. szuffitalánipák, amelyek hosszú csövek alakjára vannak szabva és mindkét végükön áramcsatakozó helyekkel bírnak. Lényegükben véve ?zek sem egyebek,, mint. egyszerűen elek-. tromos izzólámpák, csupán a közönséges két tápkontaktus közül az egyik a lámpa 40 egyik végén, a másik pedig a másikon van. Az ily lámpák azonban egyáltalán nem szolgálnak áramforrásokul és rendeltetésük merőben kizárja, hogy vaklámpák gyanánt legyenek kiképezve. A rajzok az új, ízzólámpaszerű ellenállásosztónak négy kiviteli példáját vázlatos oldalnézetekbén tüntetik fel. A lámpa eddig ismeretes alkatrészei mindenütt a következők: (1) üvegballon, 50 (2) foglalat a szabványos két tápkontaktussal, (3, 4) áramvezetők, (5) ízzótest, (6) állványcső, (7) tartópálcika és (8) száltartók. Az 1. ábra szerint a lámpa (9) áramkl- 55 vezető drótokkal van ellátva, amelyek áttörik a második, (10) állványcsövet és egy második, (11) foglalat (12) szúr ókon taktusaiban végződnek. A rajzban legfelsőbb (3, 9) drótok ízzótestszakasz nélküli veze> 60 ték gyanánt visznek az egyik tápkontaktustól az egyik áramleadó kontaktushoz íés így a legközvetlenebb áramvezetéket; képezik a lámpa belsején keresztül, egyszerűen áramleadóvá helyezik át az egyik 65 tápkontaktust a. lámpa másik végére. A (12) áramleadó kontaktusok a tápkontaktusok közé eső, közbenső izzószálrészek útján vannak egymással vezetőileg összekötve. Ez a sorbakapcsolás rendkívül 70 egyszerű módját adja annak, hogy a négy \12) kontaktus közül az egyes kontaktuspárok más. és más ellenállásértékű ízzószálldarabhoz kapcsolódhassanak és így a legváltozatosabb feszültségmegosztást vé- 75 gezzék.