97051. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen vágószerszámokhoz való kemény fém előállítására

— 181 — gédfémmel, pl. kobalttal bensően .össze­keverjük. Az alkalmazott segédíémmeny­nyiség az ötvözet alkalmazási céljától függ. A poralakü keveréket a szénből, 5 vagy más alkalmas anyagból készült üreges (1) formának átmenő (2) furatá­ban a szabályozható (3) és (4) elektródák közé hozzuk. Ezen elektródákkal azután az őrölt (5) keverékbe kb. 70 kg/cnr nyo-10 mást fejtünk ki és ugyanakkor az elek­tródákon át (6) vezetékek útján áramot bocsátunk be. Ekkor a poralakú keverék a kellő magasságú hőmérsékletre hevül, úgyhogy a massza egész tömegében zsu-15 gorodik és a segédfém az egész masszá­ban egyenletesen oszlik el. ITgy találtuk, hogy a megfelelő hőmérséklet 1300" C és 1450° C között van, mindamellett a segéd­fém mennyisége után igazodik. Például 20 5% segédfémtartalom mellett 1425°—1450" C, 25% kobalt esetén 1350" C-tól kb. 1400° C-ig terjedő hőmérséklet előnyös. Megjegyzendő még, hogy a hőmérsék­let valamivel a segédfém olvadási pontja 25 alatt van. de eléri a keverék zsugorodási hőmérsékletét, amelynél a massza egyes részecskéi összezsugorodnak és szilárd tö­meget képeznek. • A legkedvezőbb ered­mény elérése végett ezt a hőmérsékletet 30 bizonyos ideig, pl. egy vagy több percig fenn kell tartani. Ha pedig a keveréket ezen hőmérsékleten még nyomásnak is vetjük alá, a segédfém az egész masszán keresztülfolyik, a karbidrészek közötti 35 üregeket kitölti és ezáltal az ötvözet igen kemény, sűrű és egyenletes tömeggé ala­kul át. A kész fémötvözet a mikroszkóp alatt igen finom és tömör anyagnak mu­tatkozik. A likacsosságot, melyet az ilyen 40 fémötvözeteknél rendszerint megfigyel­tek, nagy mértékben kiküszöböltük. Azok a fémvágó szerszámok, melyeket a találmány szerinti eljárással előállított kb. 13% súlyegység segédfémet, pl. kobal-45 tot, kb. 6% szenet és maradékként wolfra­mot tartalmazó ötvözetből állítottunk elő, (teher nélkül) a Rockwell-skála kb. 89 egységének megfelelő keménységgel bír­tak. Összehasonlítás céljából megadjuk a 50 kb. legfeljebb 84—85 keménységi számú edzett acélok keménységi számait. A kö­zönséges vágóacél legnagyobb kemény­ségi száma 80—81. Wolframkarbidból és kobaltból álló és a keverék zsugorodási 55 hőmérsékleténél nyomás nélkül előállított zsugorított fémötvözet maximális ke­ménysége 85. A talámány szerinti kemény fém tehát kb. 4 ponttal keményebb, mint a régi eljárás szerint készült hasonló ke­mény fém. Ezen kemény fém wolfram- 60 karbidját csontszén segítségével állítot­tuk elő. Ha a karbid előállításához gáz­állapotú szenet használunk, még maga­sabb keménységi számot érhetünk el. Az új eljárás szerint készített ötvözet- 65 bői álló féinvágó szerszámok nem a fém­ötvözetek tompa fényét, hanem az értékes vágóacélok sima és ragyogó képét mutat­ják. Az új eljárás szerinti ötvözetek to­vábbá olyan igen vékony, éles kések elő- 70 állításához is alkalmasak, amilyeneket kiváló fémvágó szerszámoknál szoktak al­kalmazni. Az efféle vágószerszámok emel­lett szokatlanul hosszú ideig megőrzik élüket még rendkívül nagy igénybevéte- 75 lek mellett is. Példaképen felhozzuk, hogy olyan vágószerszámok, amelyeket wol­íramkarbid és 20% kobalt vegyületéből a zsugorodási hőmérsékleten nyomás alatt állítottunk elő, öntött vas esetén percen- 80 ként kb. 90 m. sebességgel metszenek és 25 mm. átmérőjű kalapált molibdénruda­kat olyan sebességgel vágnak át, mely majdnem egyenlő a vörösrézrudak át­vágási sebességével. Összehasonlítás vé- 85 gett megemlítjük, hogy a legjobb; vágó­acél öntöttvas esetén sohasem érne el per­cenként 90 m metszési sebességeit, sem pedig a kalapált molibdénrudakat nem vágná át. Utóbbi esetben a gyorsforgá- 90 csoló acélok a molibdénrudakat csupán lekoptatnák. A fentemlített eljárást csak wolfram­karbid és kobalt alkalmazása esetében vázoltuk. Ugyanez az eljárás más por- 95 alakú vagy finoman elosztott keverékek számára is alkalmazásra találhat. Például poralakú wolframot és vörözrezet ezzel az eljárással szilárd, kemény tömeggé lehet egyesíteni, mely hegesztőelektródák cél- 10( jaira alkalmas. Ámbár a vascsoport elemeivel külön­böző kemény fémeket lehet nehezen ol­vadó ötvözetté egyesíteni, mégis azt ta­pasztaltuk, hogy fémvágó szerszámok io; esetében a legjobb eredményeket wol­framból, szénből és kobaltból álló ötvözet­tel értük el. Szabadalmi igények: 1. Eljárás különösen vágószerszámokhoz m való kemény fém előállítására, azáltal jellemezve, hogy az egyesítendő anya­gokat, főleg wolframkarbidot és vala­mely segédfémet, pl. vörösrezet vagy kobaltot bensően összekeverjük és a 11, segédfém olvadáspontja alatt fekvő

Next

/
Oldalképek
Tartalom