97050. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés visszaadó készülékek átkapcsolására

— 181 — lődik, aminek célját a következőkben ismertetjük. A hanglemezek hangfelvételeinek villamosáramokká való átalakítása céljából az 5 ismeretes szerkezetű (12) és (13) átalakító készülékek vannak elrendezve, amelyek (14) illetve (15) hangtűkkel vannak ellátva. A (14) és (15) hangtűk a (10) és (11) hanglemezek hornyainak kiemelkedéseit 10 illetve bemélyedéseit mozgás közben követik. A hanglemez hornyainak különböző amplitúdói következtében tehát a tű megfelelően mozog és mozgása folytán az átalakító készülékben villamos feszültségek 15 keletkeznek, amelyek amplitúdói a hangtű mozgási amplitúdóinak felelnek meg. Tegyük fel, hogy a (2) lemeztányér és (P) vetítő készülék van működésben, akkor a hanghatás révén a (12) készíilék-20 ben keletkező változó áramok a (16) és (18) vezetékeken át az (AL) műhálózat vagy művonalvezeték (20). és (22) végszorítóihoz jutnak. Az (AL) művonalvezeték, amint a rajzból kitűnik, több sorba 25 és párhuzamosan kapcsolt ellenállásból áll. Az ellenállások velük villamos szempontból egyenértékű elemekkel is helyettesíthetők. Az (AL) művonalvezeték ügy nevezett rács- vagy láncvezetéket képez, 30 amely több szakaszból van összeállítva. A műhálózat különböző pontjaival (24, 28, 26. 30) stb. vezetékek állanak összeköttetésben, amelyek az (S) kapcsoló egyes érintkezőihez vezetnek. Az említett érint-35 kezők gyors átkapcsolás biztosítása végett körben vannak elrendezve. Azon célból, hogy a (TI) transzformátor primertekercsét az (S) kapcsoló érintkezőinek tetszőleges párjával összeköthessük, a forgat-40 ható (34) kefekar van elrendezve, amely a (36) orsón ül. A (34) kar mindenik végén egy-egy (37, 38) kefét hord, amelyek egymástól és a (36) orsótól el vannak szigetelve. A (37) és (38) kefék az (S) kap-45 csoló érintkezőit az érintkezők egy-egy csoportjához tartozó folytonos (39) és (40) ívvel kötik össze. Az egyes érintkezőknek egymástól való távolsága a kefék szélességéhez képest úgy van megválasztva, 50 hogy az egyes kefék a következő érintkezővel érintkezésbe jutnak, mielőtt az előző érintkezőt elhagynák. Világos, hogy az ismertetett összeköttetés mellett a (34) kar forgásánál a (TI) transzformátor (41) 55 primertekercse az (AL) művonalvezetékkel állandóan összeköttetésben marad. Magától értetődik, hogy más ismeretes elrendezések is alkalmazhatók az áramkörök összeköttetésének a kapcsoló mozgása közben való fenntartására. Az (S) 60 kapcsoló segélyével való beállítás finomsága még azáltal fokozható, hogy az érintkezési pontok számát növeljük és az (AL) művonalvezeték szakaszainak számát megfelelően szaporítjuk. Kívánatos, hogy 65 az (Sl) és (S2) végszakaszok impedanciái úgy legyenek megválasztva, hogy az árain körök impedanciái a (12) és (13) átalakító készülékektől tekintve, ki legyenek egyenlítve, vagyis nagyságrendjük 70 egyenlő legyen. Kívánatos továbbá, hogy a művonalvezeték többi szakaszai úgy legyenek méretezve, hogy a középponthoz sorbakapcsolt impedancia értéke helyes arányban álljon az erősítő készülék be 75 vezetési áramával, mivel oly módon az impedanciakíegyenlítés lehetséges legnagyobb foka érhető el. A hangvisszaadó készülék hangtömegének szabályozása céljából ezideig rend- 80 szerint erősítő készüléket használnak, amelynek teljesítményét olyan feszültségszabályozó illetve feszültségeloszitó segélyével szabályozzák, amelynek nagyon nagy impedanciája van. Minthogy ilyen 85 feszültségelosztó és a vele összeköttetésben álló összekötő áramkörök elektromágneses behatásokkal szemben felette érzékenyek, szükséges volt, hogy azokat az erősítő készülék közvetlen közelében rendezzék el. 90 Bizonyos esetekben azonban nem lehetséges az erősítő készüléket és a szabályozásra szolgáló feszültségelosztót ugyanazon térben elrendezni, mint a mozgóképvetítő készüléket, minélfogva a gépkezelő- 95 nek a gépet el kell hagynia, valahányszor a feszültségelosztó beállítása szükséges. Az (AL) műhálózatnak aránylag kis impedanciája van, amely körülménynél fogva az erősítő készüléktől jelentékeny px) távolságban rendezhető el anélkül, hogy az összekötő huzalok elektrosztatikai kapacitása azt lényegesebben befolyásolná. Továbbá a külső zavaró befolyásokkal szemben is kevésbbé érzékeny. Az (AL) 105 áramkör tehát ott rendezhető el, ahol azt a gépkezelő könnyen és kényelmesen működtetheti. Az ismertetett célból az (S) kapcsoló (36) orsója (43) fogaskereket hord, amely az orsóval szilárdan van 110 összekötve és amely a (44) fogaskerékbe kapaszkodik. A (44) fogaskerék a (45) tengely végén ül, amelynek másik végére a (46) szabályozó kézikerék van szilárdan erősítve. A (45) tengely fogaskerék útján 115 a (91) fogasrúddal áll összeköttetésben, amely a (92) illetve (93) kézikerekek segélyével mozgatható. Az utóbb említett