97047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a filix anyagok dúsítására

féregűző hatású; Kraft szerint (Sclnveiz. Wochenschrift f. Chemie u. Pharmaz. 40, 322, 1902.) a flavaspidsav igen gyönge authelminticum; az amorf filixsav bi-5 zonytalanul, a kristályos pedig egyáltalában nem hat bélfergekre (Jaquet, Therapeut. Monatshefte 18, 397, 1904.) és Kobert, Pharmaz. Post 1892. Dezember). Schmidt szerint pedig (idézve: Hager's Handbucli 10 d. pharmaz. Praxis. Erganzungband 328. o., 1908.) a féregűző hatás a nyers filicin egyetlen alkatrészéhez sincs kötve, hanem a különböző alkatrészek együtt fejtenek ki féregűző összhatást. A íilix anyagok 15 májmételyölő hatásáról az irodalom adatokat nem tartalmaz, kivéve a Krafft-féle filmarvut, mely Marck szerint (Állatorvosi Lapok, 1916. évi. 38—44. sz. és Berliner Tierárztliche Wochenschrift 1916. évi. 20 7—9. sz.) a májmételyre bizonyos mértékben hatásosnak bizonyult. Ugyancsak Marék bizonyította be idézett helyen, hogy a Fiimaron nem az egyedüli hatásos alkatrésze a filixanyagoknak. 25 A jelen találmány már most oly eljárásra vonatkozik a íilix anyagoknak pl. nyers lilicinnek szétbontására, melynek lényege az, hogy a métely ölő hatású komponenseket a nem hatékony kísérő 30 anyagoktól elkülönítjük. A komponenseknek egymástól való elkülönítése célszerűen különböző aciditásuk révén történik, pl. oly módon, hogy a íilix anyagoknak vízzel nem keveredő oldószerben 35 való oldatát, egymás után, növekvő alkaliti'i sú vizes oldatokkal kirázzuk és az így nyert vizes oldatokból a bennük oldott hatóanyagokat izoláljuk. Ehelyett úgy is eljárhatunk, hogy a filix-anyagok alka-40 likus vizes oldatának kémhatását fokozatosan csökkenő alkalitásra állítjuk be és minden egyes beállítás után a ható anyagokat a vizes oldatokból tetszőleges módon izoláljuk. 45 Az elválasztás kivitelére különösen alkalmasnak találtuk a natriumhydrokarbonat- és szódaoldatokat. Példa: 100 gr nyers filicinnek 300 cm-ben való benzololdatát 5%-os natrium-50 hyrokarbonat-oldattal ismételten kivonjuk. A nyert alkalikus oldatokat sósavval megsavanyítjuk, a kivált anyagot a vizes oldatból benzollal kivonjuk és az oldószert lehajtjuk. Az ilymódon nyert •'-55 frakciót nevezzük (A)-nak. A reakciós benzolos oldatot most 5%-os szódaoldattal rázzuk ki. Az ily módon nyert frakciót nevezzük (B)-nek. A harmadik (C)írakció kinyerése céljából a benzolos oldatot, jéghűtés közben, híg natronlúggal 60 vonjuk ki. Különböző íilix-anyagok az egyes frakciókat különböző arányban szolgáltatják. Nyers filicin feldolgozása esetén, a három frakció százalékaránya a kÖAr

etkező: (A)- 6c frakció 25—40%, (B)-frakció 50—65%, (Cifrákéi ó 7—15%. Az eljárás útján kapott frakciók mételyölő hatásáról az alábbi táblázat ad felvilágosítást: 7( (A) fraktió testsúly kg-onként 0.08 gr per os adagolva, hatástalan. (A) fraktió testsúly kg-onként 0.174 gr per os adagolva, részleges hatás. (B) fraktió testsúly kg-onként 0.08 gr per 71 os adagolva, teljes hatás. (C) fraktió testsúly kg-onként 0.08 gr per os adagolva, hatástalan. Mint a táblázatból kitűnik, az (A)- és (C)-frakció hatástalan, az (A)-frakció 81 csak nagyobb adagolásban mutat részleges hatást, míg a (B)-frakció rendkívüli erős hatású. Kedvező eredményeket kapunk akkor is, ha filixsavtól vagy valamely más a 1 8 katrésztől megfosztott . íilix-anyagokat vetünk alá az ismertetett kezelésnek. Szabadalmi igények: 1. Eljárás a íilix-anyagok szétbontására, melyet az jellemez, hogy a filix-anya- y gok pl. nyers filicin métely ölő hatású komponenseit a nem hatékony kísérő anyagoktól elkülönítjük. 2. Az 1. igényben védett eljárás megvalósítási módja, melyet az jellemez, c hogy az egyes komponenseket különböző aciditásuk révén választjuk szét egymástól. 3. Az 1—2. igényben védett eljárás megvalósítási módja, melyet az jellemez, i hogy a íilix-anyagoknak vízzel nem keveredő oldószerekben való oldatát, egymás után, növekvő alkalitású vizes oldatokkal kirázzuk és az így nyert vizes oldatokból a bennük ható anya- ; gokat izolálják. 4. Az 1—3. igényben védett eljárás megvalósítási módja, melyet az jellemez, hogy a filix-anyagokat először natriumhydrokarbonat, azután szóda és végül fix alkali-oldatokkal vagy ezekkel azonos bazicitású anyagokkal vagy azok oldataival rázzuk ki és az alkali-