97024. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hosszúszálú anyagok, különösen gabona szárítására

Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97024. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés hosszúszálú anyagok, különösen gabona szárítására. Trocknungs-Anlagfen G. m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1928. évi február hó 14ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi október hó 4-ike. Minden olyan kimondottan mezőgazda­sági államban, ahol a földrajzi fekvés folytán az aratási idő alatt gyakori eső­zésre kell számítani, a learatott gabona 5 biztonságba helyezése rendkívül fontos kö­rülményt képez. Az aratási idő alatt előfor­duló esőzéseknek az a következményük, hogy a gabona nem aratható le, vagy hogy a learatott gabona kévékben, vagy kere&z-10 tekben nem takarítható be. A gabonának ily módon hosszabb időn át való kinn­maradá&a azzal a következménnyel jár, hogy a kalászban igen sok mag kicsírázik és ha az esőzési időszak túl soká tart, többé 15 nem is fizetődik ki a gabona behordása. Hasonló viszonyok uralkodnak ezekben az országokban a szénakészítésnél is. Rend­kívül fontos tehát a mezőgazdaságra nézve az, hogy a terméseredményt az esőzési idő-20 szakoktól függetlenítik. Az idők folyamán egész sor szárítóbe­rendezés keletkezett, a fűnek közvetlenül a lekaszálás utáni való szárítására. Nem vált azonban olyan berendezés ismeretessé, 25 melynek segélyével a gabona közvetlenül az aratás után szárítható lett volna. A frissen lekaszált fű szárítására alkalmas, használható szárítóberendezés még nincs. Minden ilyen irányú kísérlet a fű hosszú-30 szálúsága folytán hiúsult meg, egyéb beren­dezések pedig üzemük bizonytalansága folytán gazdaságilag; nem valósíthatók meg. Az ilyen szárítás keresztülvitelének fel­adata azonban egyszerűen megoldható, ha 35 a szárítást szállítószalagokon folytatjuk, melyek zárt térben mozognak és egyidejű­leg arról gondoskodunk, hogy a szárítandó hosszúszálú anyagok, mint pl. fű, vagy gabona, szálirányukban általában a szál­lítószalag mozgási irányára merőlegesen 40 rendeztessenek el. Az ezen eljárás keresztülvitelére szol­gáló berendezés lényegében a zárt (a) tok­ból áll, mely szállíthatóan képezhető ki. Az (a) tok belsejében egy vagy több (b) 45 szállítószalag van elrendezve, melyek bi­zonyos távolságokban gereblyeszerű (c) fo­gakkal vannak ellátva. A (d) fujtató segé­lyével radiátorban, vagy más módon elő­melegített levegőt fúvatunk át az (a) to- 50 kon. A szárító levegő hőmérsékletét úgy szabjuk meg, hogy a szárítandó anyag meg ne sérüljön, tehát hogy különösen a gabonánál a csírázó- és sütőképesség ne befolyásoltassék. 55 A leírt szárítási eljárásnál fontos, hogy a szárítandó hosszúszálú anyagok szálirá­nyukkal a szállítószalag mozgási irányára általában merőlegesen helyeztessenek el. Ezt a helyzetet az adagolókészülék bizto- 60 sítja, mely az. (e) hasítékhan dolgozik. Az (e) hasíték hossza a szállítószalag munkaszélességének felel meg. Az adagoló­készülék maga forgó adagolóhengerekből, vagy lengő csappantyúkból állhat. A 65 hosszúszálú anyag az (e) hasítékon való kényszermozgásszerű átlépése folytán álta­lában mindig úgy fog; a szállítószalagra hullani, hogy az anyag száliránya a szál­lítószalag mozgási irányára merőleges lesz. 70 Szabadalmi igények: 1. Eljárás hosszúszálú anyagok, különö­sen gabona szárítására, azzal jellemezve, hogy a szárítás melegített levegő által, zárt térben vagy tokban^ szállítászala- 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom