97020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azbesztpalaanyag előállítására

Megjelent 1939. évi szeptember hó 16-án. __ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91020. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Eljárás azbesztpala-anyag előállítására.. Ruyter Erich kereskedő Berlin-Lützow, mint Brössler Marianne és I)r. Ludwig Rudolf wieni lakosok jogutódja. A bejelentés napja 1928. évi január hó 19-ike. Ausztriai elsőbbsége 1927. évi január hó 19-ike. Oly azbesztpalatestek, melyeknél ismert módon, azbesztpatalemezeket keresztbeenyvezett, illetve egységes vagy több lamellából összerakott falemezekkel 5 váltakozva oly módon rétegeznek egymás fölé, hogy a legfelső és legalsó lemezazbesztpalából áll, már ismeretesek és sokféleképpen használtatnak fel. Ezek az azbesztpalatestek azonban nem válnak be 10 azon esetekben, amikor az azbesztpalatestnek vagy lemeznek csak egyik oldala van kitéve a nedvesség, a meleg, a rovarpusztítás hatásának, mechanikai igénybevételnek stb., míg az azbesztpalatest vagy le-15 mez másik oldala el van vonva ezen befolyásoktól azon tárgy természetéhez képest, melynél az anyag alkalmazást talál. A találmány szerint már most az utóbb említett célokra alkalmas tulajdonságú 20 anyaghoz jutunk, ha keresztbeenyvezett, illetve egységes vagy több lamellából öszszerakott falemezeket, alkalmas kötőanyagokkal, kellő sajtolás közben, azonos számú azbesztpalalemezzel kötünk össze 25 úgy, hogy az egyik külső lemez az azbesztpalából és a másik keresztbeenyvezett falemezből vagy fából áll. Számos célra alkalmas, legegyszerűbb formájában ez az azbesztpala - anyag 30 egyetlen azbesztpalalemezből áll, amely keresztbeenyvezett falemezzel stb.-vei van egyesítve. Ilyfajta lemezek padló- vagy falburkolások, asztallemezek, kapcsolótáblák stb. gyanánt alkalmazhatók. Az efajta 35 lemezek a festészet céljait is szolgálhatják, vászon, vagy fa helyett. Ezek az egyszerű lemezek, szerkezeti elemek előállítására is felhasználhatók, amennyiben két ily lemezt, közbeiktatott elemek tartják egymástól távol, ahol is célszerűen a két 40 Lemez azbesztpala-oldalával kifelé fekszik. A mellékelt rajz a találmány tárgyának három példaképpeni megoldási alakját szemlélteti. Az első megoldási alaknál (1. és 2. ábra) 45 két (A, B) lemez talál alkalmazást, melyeknek ,mindegyike (m) azbesztpalarétegből és (o) keresztbeenyvezett farétegből vagy efféléből áll. Az (A, B) lemezek fából, vagy más alkalmas anyagból ké- 50 szült (n) kerettel, vagy más távolságtartó szervvel (rostély, üreges vagy bordás test stb.) akként vannak egymástól távoltartva, hogy a két lemez között üreges (a) terek keletkeznek. Ezek az építési ele- 55 mek falak, mennyezetek stb. előállítására alkalmasak, amelyek mechanikai igénybevételekkel és az időjárás befolyásaival szemben igen ellentállók. A második kiviteli alaknál (3. és 60 4. ábra), az (n) távolságtartószervnek (t) része egyik oldalon az (A—B) lemezeken; túlnyúlik, míg a szembenfekvő oldalon üreges (h) tér van elrendezve, melybe a szomszédos elem távolságtartó szervének 65 kiszögelő része bekapcsolódhat. Ily módon az egyes szerkezeti elemek egymással kapcsoltatnak. Természetesen a távolságtartó elem pl. kétoldalt is túlnyúlhat az (A, B) lemezeken, amikor is minden egyes 70 szerkezeti elemet nem egy, hanem két él mentén kapcsolhatjuk össze ék- és horonykötés útján a szomszédos elemmel. Az ismertetett szerkezeti elemekkel már tetemes vastagságú falakat (építhetünk. 75 Ha rendkívül vastag falak építéséről