97017. lajstromszámú szabadalom • Papírmozaik-ragasztó játék

Megjelent 1929. évi szeptember lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97017. SZÁM. — Vl/d. OSZTÁLY. Papirmozaik-ragaaztój áték. H. J- Schultz G. m. b. H. Hamburg. A bejelentés napja 1927. évi december hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1627. évi augusztus hó 20-ika. A találmány tárgya ragasztójáték, képelemek kivágására és a kivágásoknak előnyomtatott mintalapon képekké, levelezőlapokká vagy hasonlókká való összeragasz-5 tására, melynek lényege abban áll, hogy az egyszínű képelemek kontúrvonalai a szétvágandó lap egyik oldalán, egymás mellett vannak elhelyezve és a színes nyomás, a lap hátoldalán, összefüggő, egyenes vona-10 lakkal határolt felületek (színföltok) alakjában olymódon van felvive, hogy a színfoltok a lap mellső oldalán lévő, egyszínű képelemeket, illetve az egyszínű képelemekből álló csoportokat minden irányban 15 túlfedik. A kontúrvonalak, illetve a képelemek nyomtatásának a színfoltok nyomtatásával való e kombinációja lényeges, műszaki haladást jelent, amennyiben rendkívül egy-20 szerű eszközökkel, különleges pontos beállítás nélkül lehetővé teszi oly színes képelemek nyomtatását és kivágását, amelyeknél a nyomtatott kontúrvonalak, a kivágás után, nem látszanak és pontatlan kivágás 25 esetén sem mutatkoznak az összeragasztott, különböző színű képelemek között nyomtatott határvonalak vagy fehér csíkok. A mostanáig ismert papírmozaik-játékoknál vagy általában a papi rki vágó-játékok-30 nál a színfoltokat és kontúrvonalakat egy és ugyanazon oldalra, egymás fölé nyomtatták. Ez az egymás fölé nyomtatás azonban, — bár körülményes, pontos előkészítést, nehézkes beállítást, a papírlapoknak 35 a nyomdagépbe való berakásánál különös körültekintést igényel, — a legritkább esetben sikerül pontosan. A színfoltok szélei a kontúrvonalakhoz viszonyítva eltolódnak, úgyhogy egyrészt a kontúrvonalak mentén 40 fehér csíkok keletkeznek, másrészt a színfoltok a kontúrvonalakat fedik és azon túlnyúlnak. A szemet bántó és az esztétikai érzéket sértő e pontatlanságok, melyek már a milliméter tört részét kitévő eltolódásoknál is feltűnően észrevehetők, a legkülön- 45 bözőbb okokból keletkezhetnek. Igy pl. a megnyomtatandó papírlapok nincsenek egyenlő pontossággal levágva, — vagy a papírlapokat berakó személy nem helyezi be a papírlapot a legpontosabban az üt- 50 közősarkok által megszabott helyre, — vagy a színfoltok szélei, a lenyomtatáskor, kis mértékben elkenődnek (Schmitz), szenynyeződnek, azaz kettőzés keletkezik. Többszínű nyomtatásnál, természetesen, a hiba- 55 keletkezések lehetősége még fokozódik, mivel egy és ugyanazon megnyomtatandó lapot kettőnél többször kell a nyomdai gépbe helyezni. Az előzőkben ismertetett, színes nyom- 60 tatás további hátránya az előkészítésnél, nevezetesen a színes képnek elemeire való szétbontásánál mutatkozik. Az egyszínű színfoltok vonalkázásait, pontozásait, stb. az elképzelhető legnagyobb pontossággal 65 kell. a mindenkori alkalmazásra kerülő nyomdatechnikai eljárásnak megfelelően, a nyomtatólapra vagy nyomtatóhengerre felvinni, míg a közvetítő hengerek útján való nyomtatásnál (offsetnyomás) az eltolódás 70 és a szennyeződés lehetőségei még nagyobbak. E hátrányok még fokozottabb mértékben mutatkoznak azon ismert papírmozaikragasztójátékoknál, amelyeknél a kép ele- 75 mei, a lap egyik oldalán, kontúrok által vannak megadva és e kontúrokat a lap hátoldalán lévő színes vagy fekete nyomás, — a nyomdatechnika lehetőségei által megszabott pontossággal, — fedi. 80