97014. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos gépekhez, melyek port, robbanó gázokat vagy egyéb, a gépre káros idegen anyagokat tartalmazó levegőben dolgoznak

Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 97014. SZÁM. — vn/g. OSZTÁLY. Berendezés villamos gépekhez, amelyek port, robbanó gázokat, vagy egyéb, a gépre káros idegen anyagokat tartalmazó levegó'ben dolgoznak. Siemens Schuckert-Werke A.-G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1928. évi február hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi február hó 19-ike. Oly helyeken, melyekben a levegő port, robbanógázokat vagy egyéb a gépre káros idegen anyagokat tartalmaz, eddig rendesen tokozott motorokat alkalmaztak. A tok 5 a mótor hűlését gátolja, úgyhogy az ily mótor hatásfoka ugyanoly teljesítményű, normális, nyitott mótor hatásfokának csak 60%-át éri el. Ezért ugyanazon teljesítményű tokozott mótor mindig nagyobb és 10 drágább a nyitott motornál. Tokozott gépek lélegzése következtében a tokban lévő levegőnek és a küllégnek cseréje kikerülhetetlen. Üzem közben a meleg belső levegő egy része a gép tömítésén 15 át távozik, viszont lehűléskor a szívóhatás következtében ugyanazon úton friss levegő jut a gép belsejébe. Előállhat tehát az az eset, hogy a mótor tokozása dacára a motort környező káros levegő vagy gáz a mó-20 tor belsejébe kerül. A találmány célja a káros levegőnek a gép belsejébe való beáramlását és ottani káros hatását egyszerű eszközökkel meggátolni. E célból a találmány értelmében a nor-25 mális nyitott mótort köpennyel vesszük körül, amely a környező friss levegővel közlekedik és pedig célszerűen akként, hogy a mótor üzemközbeni melegedése állandó friss légbeáramlást létesít. E cél-30 ból csak arról kell gondoskodnunk, hogy a nehezebb, friss levegő a köpeny egyik végén a köpeny alá bejuthasson és a melegebb, porral vagy robbanógázokkal kevert levegő a gép másik végén távozhasson. A 35 friss levegőnek a köpeny alá való beáramlását egy ventilátorral segíthetjük elő, amely a nyitott mótor tengelyén lehet elrendezve. Az új berendezés akkor alkalmazható előnyösen, ha a védendő mótor oly szivaty- 40 tyúval van kapcsolva, mely benzint vagy más tűzveszélyes folyadékot vagy gázt szállít. Dacára a köpeny alkalmazásának, előfordulhat az az eset, hogy benzin vagy egyéb gőzök a tengelynek a motorházon 45 való átvezetése helyén a mótor belsejébe és így a köpeny alá jutnak. Itt is arról kell tehát gondoskodnunk, hogy e gőzök lehetőleg friss levegővel érintkezhessenek, hogy a gázok meggyúlását (pl. a kefetűz 50 következtében) megakadályozzuk. A rajz ily aggregátumot mutat, még pedig az 1. ábra alaprajzban, a 2. ábra oldalnézetben. 55 (1) jelöli a normális elektromotort, amelyet az ábrákban vonalkázva tüntettünk fel, (2) a szivattyú tokja, (3) a szívócsonk és (4) a nyomócsonk. Magát a szivattyút a rajz nem mutatja. A mótort az (5) védő- 60 köpeny övezi, amely a (6) és (7) csőcsonkokon át a levegővel közlekedik. A védőköpeny alsó (8) homlokfala a (9) mótorcsapágypajzs és a szivattyútok (10) pereme közötti tömítés közbeiktatásával van rög- 65 zítve. A rögzítésre (11) csavarok (2, ábra) szolgálhatnak. A védőköpenyt felül a benzingőzökkel szemben a (12) levehető fedél zárja el. A berendezés működése a következő: Az 70 elektromotorral hajtott szivattyú a benzint vagy egyéb tűzveszélyes folyadékot a (3) csonkon át szívja és a (4) nyomócsonkon át a nyomóvezetékbe szállítja. A szállított folyadék áramlási útját a (13) nyilak mu- 75 tatják. A melegedéskor keletkező benzingőzök a szivattyútérből a motorház tengelyvezetékén át a mótor belsejébe juthat-