96973. lajstromszámú szabadalom • Jelzőberendezés utcai balesetek elhárítására

Megjelent 277. évi szeptember li<> l(>-án. MAGYAR KIRÁLYI jfflEnL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96913. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Jelzőberendezés utcai balesetek elhárítására. Dr. Lenkei Dezső főtanácsos és Balázs Géza könyvkiadó Budapest. A bejelentés napja 1928. évi április hó 12-ike. Szűk utcák keresztezésénél vagy éles fordulóknál gyakran okoz közlekedési baleseteket az a körülmény, hogy a keresztezés! helyhez vagy fordulóhoz közeledő 5 gyalogos vagy valamely jármű vezetője nem veszi elég jókor észre, hogy a keresztezéshez vagy fordulóhoz, a másik irányból, áthaladó vasúti jármű közeledik. A találmány célja olyan jelzőberende-10 zés létesítése, mely az ilyen baleseteket elhárítja. A célt, a találmány értelmében, azáltal érjük el, hogy a veszélyes helyen kellő magasságban fényjelet (villanylámpát vagy reflektort) vagy hang-15 jelzőberendezést (elektromos hangébresztőt) rendezünk el, melynek gerjesztő áramköre állandóan meg van szakítva, a veszélyes helyet megközelítő vasúti jármű által azonban idejekorán záratik és mind-20 addig zárva marad, amíg az illető vasúti kocsi a veszélyes helyet el nem hagyta. A csatolt rajzon az ilyen jelzőberendezés igen egyszerű és a célnak jól megfelelő, kiviteli alakja, vázlatosan van fel-25 tüntetve. A rajzon feltüntetett, kiviteli példánál (a) az elektromos vasút tápvezetékét és (b) az (a) szabadvezeték által árammal táplált, vasúti kocsi áramszedőjét jelzi. 30 A veszélyes helyeken, pl. szűk utcák keresztezésénél vagy éles útkanyarulatoknál, ahol a közeledő vasúti kocsi csak akkor válik láthatóvá, ha a veszélyes helyet már elérte, megfelelő magasságban 35 optikai jelzőt [(c) villany lámpát vagy reflektort] függesztünk fel, amely a fény-, jelet, pl. a vasúti jármű útirányát keresztező irányban, kellő távolságra vetíti. Ugyanezen a helyen, az (a) tápvezeték közvetlen közelében, a (d) esupaszvezeté- 40 ket rendezzük el, mely a tápvezetéktől és a földtől szigetelve van. A (c) lámpa egyrészt ehhez a (d) vezetékhez van kapcsolva, másrészt (e)-nél földelve van. Midőn a vasúti kocsi a (c) jelzőberende- 45 zéshez közeledik, a (b) áramszedő a tápvezetéken kívül a (d) vezetéket is érinti, mire az áram egy része az (a) vezetékből a (b) áramszedőn, a (d) vezetéken és a (c) lámpán át a földhöz vezettetik, ami a 50 jelzőlámpa kigyulladását vagy a hasonló módon kapcsolt, elektromosan működtetett hangjelzőberendezés megszólalását vagy esetleg mindkét ilyen jelzőberendezés működésbe lépését eredményezi. A (d) 55 jelzővezétéket, az elektromos vasúti kocsi sebességének és egyéb helyi körülményeknek megfelelően, oly hosszúra kell méretezni, hogy a jelzőberendezések, a veszélyes hely elérése előtt, kellő időben műkő- 60 désbe lépjenek. Azáltal, hogy esetleges baleseteknél a jelzőlámpa mindaddig, amíg a vasúti jármű a baleset helyét el nem hagyta, állandóan világít, a balesetet okozó nem hivatkozhatik arra, hogy a jel- 65 zés nem történt meg és így a baleset okozója, e tekintetben, kétségtelenül megállapítható. Ugyanezt a célt, azonban kissé körülményesebb módon, azáltal is elérhetjük, 70 hogy a jelzőáramkör zárását mechanikailag működtetett, átkapcsoló berendezéssel hozzuk létre, melyet a veszélyes helyhez közeledő, vasúti kocsi be- és az e helyet elhagyó vasúti kocsi ismét kikapcsol. 75