96969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az ammóniákgyártás számára alkalmas hidrogén-nitrogén-keverékeknek előállítására

Megjelent 192 9. évi szeptember li<> l(> -án . MAGYAR KIRÁLYt SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96969. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás az ammoniákgyártás számára alkalmas hidrogén-nitrogénkeveréknek előállítására. Kauzner Antal vegyész Dvory (Csehszolovákia). A bejelentés napja 1928. évi junius hó 2-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1928. évi január hó 23-ika. A nitrogéniparnak egyik legfontosabb problémája abban áll, hogy a barnaszenet a szintétikus ammóniák gyártásához szük­séges nitrogén-hidrogénkeverék előállítá-5 sára lehessen felhasználni. Számos oly módszert hoztak már javaslatba, melyek lehetővé teszik oly vízgáznak barnaszénből való közvetlen előállítását, mely a kívánt hidrogén-nitrogénkeverékké dolgozható 10 fel, de ezek a módszerek technikailag kielé gítő eredményhez nem vezettek. Ezenkívül a vízgáznak barnaszénből való előállítása nem is vezet az égési anyagnak ideális ki­használásához, mert ezen gázosítási inód­[5 szernél a szén lángnélküli elégésének, vagyis a száraz desztilláeió „parázsosodás" néven ismert nemének értékes mellékter­mékei, mint a kátrány és parázsosodási gá­zok, kárbavesznek. 20 Kitűnt, hogy a hitrogén-nitrogénkeve­réknek előállításához mindenféle bitume­nes égési anyagból, különösen lignit- és barnaszénből is indulhatunk ki, ha az égési anyagot, pl. az ismert szerkezetű ket-25 tős gázgenerátorokban egymásután követ­kező parázsosodás és vízgőz alkalmazásá­val eszközölt gázosítás, úgynevezett víz­gőzgázosítás útján keverékgázzá dolgoz­zuk fel és ez utóbbit aztán parciális csepp­jO folyósításnak vetjük alá. Ily eljárás által a nagymennyiségben nyert kátrány mel­lett az egymásután következő parázsoso­dási és gázosítási folyamat útján oly keve­rékgázt kapunk, mely igen nagy methán-55 tartalma által tűnik ki és melynek hidro­géntartalma a hidrogénben dús ipari gá­zoknak hidrogéntartalmát éri el. Az ilyen egymásután következő parázsosodás és gázosítás útján nyert keverékgázból a szénsav eltávolítása után a hidrogén-nitro- 40 génrészt valamely ismert módszerrel foga­natosított parciális cseppfolyósítás útján a többi alkatrészektől könnyen elkülöníthet­jük. Az ezen elkülönítésnél cseppfolyós állapotban kijutó idegen alkatrészek kalo- 45 rikusan nagyértékű dús gázt szolgáltat­nak, mely lényegében methánból, szén­(jxydból és nitrogénből áll és mely fűtési, erőkifejtési vagy világítási célokra kitű­nően alkalmazható. Ha a nitrogén-hidro- 50 génkeveréket az idegen alkatrészek csepp­folyósítása által nem sikerül a szénoxyd­tól elegendően megtisztítani, akkor a többi alkatrészektől előtisztított hidrogén-nitro­génkeveréket célszerűen még folyékony 55 nitrogénnel való mosásnak vetjük alá, amikor is a hidrogén és nitrogén közti vi­szonynak beállítását az ammoniákszinté­zisnek megfelelő mértékben eszközölhet­jük. 60 Az egymásután következő parázsosodás és gázosítás útján nyert keverékgáznak az előzőkben megadott feldolgozása a szo­kásos vízgázfolyamattal szemben azzal az előnnyel jár, hogy az értékes melléktermé- 65 keket, mint a kátrányt és dús gázt igen nagy arányokban nyerjük és igen egyszerű módon lehetővé teszi a barnaszénnek leg­gazdaságosabb értékesítését a hidrogén­nitrogénkeverék nyerésére. 70 Némely esetben célszerű lehet a folyósí­tásnál nyert dús gázt is a hidrogén-ritro­génkeverék előállításába belevonni. Ebben az esetben a dús gázt, mely csekély meny­nyiségű oxigén és nehéz szénhidrogének 75 mellett methánból, szénoxidból és nitro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom