96966. lajstromszámú szabadalom • Kerékagy két küllősorú kerekekhez

való hányadosával egyenlő. Ez a megoldás nemcsak olcsó tömeggyártást tesz lehetővé, hanem a használatban is azt az előnyt nyújtja, hogy egyes agyfelek töré-5 sere való tekintettel nem kell kétféle agyfeleket forgalomban tartani. A találmány szerinti kerékagy nemcsak az alkatrészek csekély száma folytán mutat aránylag csekély súlyt, hanem a sa-10 játos kapcsolás a fogak közötti súlycsökkentő vájatoknak, illetve üregeknek, sőt magukban a fogakban is közbenső üregek nek kiképzését teszi lehetővé, mely utóbbi egyúttal a küllőtöveknek a két végpon-15 ton, tehát biztos módon való befogását vonja maga után. Végül az egymásba kapaszkodó fogak oldallapjainak egymásra való hatásos felfekvése révén oly biztos összetartást érünk el, hogy a kerékagy a 20 kerület mentén, a forgás irányában, még esetleg többé-kevésbbé laza állapotában is, nagy ellenállást kifejtő egységes alakzat gyanánt hat. A mellékelt rajzon a találmány szerinti 25 kerékagynak példaképeni megoldási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra az egyik agyfél belső oldalának nézete. A 2. ábra ezen agyfél oldalnézete. A 30 8. és 4. ábra a két agyfelet, kisebb léptékben, egymás mellett oly viszonylagos helyzetben szemlélteti, amelyből azok a rajzlap síkjából 90°-kal egymás felé kiemelve és összetolva, egymást a teljes 35 aggyá egészítik ki. Az 5. ábra a két agyfél összetolásának egy közbenső stádiumát oldalnézetben szemlélteti. A 6. ábra a teljes agyat használati helyze-40 tében feltört küllőkkel) oldalnézetben mutatja. Az 1. ábra szerint az egyik, pl. (la) agyfél, melynek alapalakja lapos korongnak felel meg, a (fel nem tüntetett) tengely 45 vagy tengelycsap külső átmérőjének megfelelő (2) furattal van ellátva, mely a 2. ábra szerint a baloldalon a (3) agycsonkon vagy hüvelyen jár át (mely a 2. ábrán csak részben, az 5. és 6. ábrákon azon-50 ban egészében látható), míg a (2) furat jobboldali vége az (la) félagykorong belsejében a nagyobb átmérőjű (5) üregbe megy át, melyet részben a körgyűrűalakú (4) vállrész vagy borda határol és mely 55 pl. a persely felvételére vagy egyszerűen súlycsökkentésre szolgál. Mindegyik agyfelen az összes küllők számának felével egyenlő számú (6) fog és ezek között ugyanennyi (7) mélyedés van kiképezve. Mindegyik (6) fog közepén egy-egy fél- 60 körkeresztmetszetű (8) csatorna és mindegyik (7) mélyedés tövén egy-egy hasonló (9) félcsatorna van kivájva. Mindegyik (6) fog közepén a (8) csatornára harántirányban többé-kevésbbé széles (10) vájat van 65 kiképezve, mely egyrészt a súly csökkentésére, másrészt pedig a bevezetésben jelzett módon arra szolgál, hogy a küllő töve csak a két végén legyen biztosan, szorosan befogva. Ugyanezen célból a (9) fél- 70 csatornákat is megszakíthatjuk a (10) vájathoz hasonló harántüreggel. A (6) fogaknak vagy kiugrásoknak az agyfél belső homloklapján lévő sugárirányú része vagy szára lényegesen keske- 75 nyebb, mint a neki megfelelő, a másik agyfélen lévő (7) mélyedés közepes szélessége, úgyhogy az egymásba kapaszkodó fogak szomszédos sugárirányú részei között meglehetősen nagy hézagok marad- 80 nak, ami tehát tetemes srilycsökkentéssel jár. Hogy azonban a fogak fejei vagy kerületi részei, amint az szükséges, egymáshoz mégis teljesen hézag nélkül csatlakozzanak, evégből a fogak sugárirányú részei 85 a kerület mentén a (11) peremrészekbe mennek át. Ezek a peremrészek alkotják M kerületen a tulajdonképeni fogakat. Ehhez képest a peremek két végének egymástól való (a) ívtávolsága (1. ábra) pon- 90 tosan egyenlő a másik agyfél fogát befogadó (7) mélyedésnek kerületmenti (b) ívszélességével. M int az 1., 3. és 4. ábrából látható, mindegyik agyfél bármelyik küllő tövén át- 95 menő átmérőhöz képest szimmetrikus kiképzésű. Hogy az agy centrális részében is további jó illeszkedést biztosítsunk a két agyfél között, evégből az egyik, pl. (lb) 100 agyfelet a 4. ábra szerint a köralakú (12) bordával láthatjuk el, mely az összekapcsolás alkalmával a másik agyfél (5) üregébe hatol és melynek külső átmérője az (la) agyfél (4) bordájának vagy vállrészé- 105 nek belső átmérőjével egyezik meg. Ez a kiképzés azonban tekintettel a két agyfélnek az alább említendő csavarok segélyével amúgyis létesítendő merev összeköttetésére és az egymásba kapaszkodó fogak 110 oldallapjainak egymáson való teljes felfekvésére, nem okvetlenül szükséges, hanem az (lb) agyfél az (la) agyféllel pontosan megegyező alakban is készíthető, amikor is az agyfelek egyféleségévei járó, 115 a bevezetésben felsorolt előnyöket érjük el. Ez esetre a 3. és 4. ábra egyúttal a két agyfélnek az összekapcsolásra alkalmas,