96945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás etilalkohol feldolgozására

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96945. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás etilalkohol feldolgozására. Holzverkohluiigs-Industrie A.-G. Konstanz i/B. A bejelentés napja 1927. évi november hó 4-ike. A találmány etilalkohol feldolgozására vonatkozik acetaldehiddé és egyébb termékekké, különösen oxidációs és kondenzációs termékekké való átalakítás útján. 5 Ismeretes etilalkoholnak gőzalakban katalizátorok fölötti elvezetése és ezáltal az alkoholnak acetaldehiddé és hidrogénné való megbontása. Acetaldehidnek és ebből további termékeknek előállítására azon-0 ban ez a reakció nem alkalmas, mert a három anyag, úgymint az etilalkohol, az acetaldehid és a hidrogén közötti egyensúlyi helyzet folytán az etialkohol dehidrálása nem tökéletes. Megkísérelték már L5 ezért az említett reakció közben képződő hidrogénnek levegő és alkoholgőz elegyének alkalmazása útján vízzé való elégetését és a képződött acetaldehidnek a reakciógázok vízzel való kimosása általi ki-20 nyerését. Ez az eljárás azonban azzal a hátránnyal jár, hogy a kapott vizes aldehidoldatot rendszerint nem lehet minden további nélkül felhasználni, hanem azt előbb alkalmas kezeléssel, különösen desz-25 tillációval, gőzfogyasztás és anyagveszteség mellett, vízmentes acetaldehiddé kell átalakítani. A vízzel való elnyeletés kiküszöbölése melletti közvetlen továbbfeldolgozásnál is zavarólag lép fel a hidrogén 30 oxidációja alkalmával a kontaktuson képződő vízgőz. Kitűnt pl., hogy a legelőször képződött acetaldehid- és víz-elegy oxidációjánál csak kb. 85%-os ecetsav áll elő. Zavarólag hat továbbá néha tény, 35 hogy az alkalmazott munkafeltételeknekmegfelelően az acetaldehiddel együtt bizonyos mennyiségű változatlan etilalkohol is távozik, ami pl. az ecetsavra való feldolgozásnál ecetsavetilészter nem kívánatos 40 képződésére ad alkalmat. Ehhez járul még, hogy bizonyos alkoholmennyiségeket, pl. 5%-ot, sőt többet is, a kontaktusok ecetsavvá alakítanak át és hogy az elsősorban, képződő acetaldehidből a levegő oxigénjének behatására további ecetsavmennyi- 45 ségek keletkeznek, minek folytán erősen hígított (kb. 1%-os), gyakorlatilag nem értékesíthető alakban kapunk ecetsavat. A találmány szerint úgy járunk el, hogy etilalkoholnak és oxigéntartalmú gázok 50 nak elegyét katalitos úton acetaldehiddé alakítjuk át, a kontaktustérből távozó reakciógázokat erős lehűtéssel víztől lehetőleg tökéletesen megszabadítjuk, azután az acetaldehid kivonására vízmentes vagy 55 vízben szegény oldószerekkel kezeljük. A vizes kondenzátum ez esetben egyidejűleg tartalmazza a változatlanul távozott etilalkoholt és a képződött ecetsavat, úgyhogy a gázok ehhez csatlakozó kezelésénél tiszta 60 aldehidnek az alkalmazott orgános oldószerben való oldatát kapjuk. A lehűtött vizes kondenzátumot előnyösen felhasználhatjuk még a reakciógázok mosására, miáltal a frakcionált kondenzálás hátrányait 65 kiküszöböljük és különösen a változatlan etilalkoholnak gyakorlatilag tökéletes eltávolítását érjük el. A vizes kondenzátumba átmenő aránylag csekély acetaldehid mennyiséget pl. desztillációval víz- 70 mentes aldehid alakjában visszanyerhetjük. A kapott ecetsav hasznosítására célszerűen úgy járunk el, hogy az etilalkohol ból, vízből és ecetsavból álló kondenzátum hoz koncentrált alkoholra való feldolgozás 75 előtt valamely katalizátort, pl. kevés ásványi savat adunk. Ekkor az ecetsavat, gyakorlatilag egészében, ecetsavetileszter alakjában kapjuk meg, amely alkoholból előpárlat gyanánt távozik, míg az alkoholt 80