96932. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha
— 2 -ben kezd beáramlani és mielőtt a légcirkulációs csatornához érne, a tűztér fala mentén kénytelen felfelé áramlani, amivel a légcirkulációs csatornákba bebocsá 5 tandó levegőnek előmelegítését és a tüzelőanyagnak már alul is jobb kihasználását érjük el. A találmány szerinti fűtő kályhánál tehát az eddigi ily kályhákkal szemben, melyeknél hideg, sőt a tudva-10 lévőleg leghidegebb alsó levegő terelődött be a légcirkulációs csövekbe, a meghoszabbított légterelő 'csatorna kényszerhatása folytán hatásosan előmelegített levegő jut a légcirkulációs csatornákba, 15 melyek az előmelegített levegő intenzív áthevítését befejezik. A találmány szerinti kályha azt a további fűtőtechnikai előnyt nyújtja, hogy minden körülmények között könnyű, 20 gyors és biztos begyújtást tesz lehetővé, ami az eddigi, különösen légcirkulációs csőrendszerrel és külön terelőfal rendszerrel ellátott kályháknál nem mindig sikerült, mert a számos csőfallal és te-25 relőfallal szűkített huzatcsatorna gyakran nehézségeket okozott a begyújtásnál, mely tudvalevőleg minél szabadabb huzatcsatornát kíván meg. A találmány átmenetileg lehetővé teszi a kályhának ma-30 Sára. a begyújtásra kedvező állapotát és pedig azáltal, hogy az egyik felszálló füstcsatorna felső végét kívülről nyitható és zárható szeleppel, pld. csapószeleppel látjuk el, melyet a kályha rendes égése 35 közben a zeg-zúgos füstáramlás biztosítása céljából zárva tartunk, a begyújtás idejére azonban kinyitjuk, amivel elérjük azt, hogy az égéstermékek zeg-zúgos, kerülő áramlás helyett szabadon felfelé 40 áramlanak, ami a begyújtáshoz kívánt erős, szabad huzatot engedi meg. Ugyanezen csapószelepet egyúttal a felső füstcsatorna szabályozására is felhasználhatjuk, a begyújtás utáni kívánt idő tarta-45 mára, vagyis a csapószelep teljes elzárását csak a parazsas égés bekövetkeztekor foganatosítjuk. Ha a csapószelepet részben vagy egészben nyitott helyzetbe hozzuk, akkor a.z alább ismertetendő módon 50 a kisebb vagy nagyobb mértékben fokozott huzat, folytán szekunder levegő jut be. A talámány végül a kályhának szükség esetére könnyű és egyszerű tisztítását 55 teszi lehetővé. Az eddigi kályháknál erre a célra magában a, kályha külső falában kiképzett, kivehető dugókkal elzárt nyílások voltak alkalmazva, melyek azonban csak az említett légterelő ernyő levétele után váltak hozzáférhetőkké, ami a 60 kezelést természetesen meglehetősen körülményessé tette. Ezzel szemben a találmány szerint a tisztítónyílásokat, ill. azok egyszerű fedőit főleg a légcirkulációs csatornák fenekeiben, alkalmazzuk, 65 mely csatornák belseje éppen az említett nagy bőségénél fogva kívülről (a légterelő csatornával ellenkező oldalról is) kézzel könnyen hozzáférhető, ami az eddigi számos, de kis keresztmetszetű légcirkulá- 70 ciós csöveknél lehetetlen volt. A mellékelt rajzon a találmány szerinti kályha, mely még egyéb, alább leírandó előnyöket mutat, példaképpeni foganatosítási alakjában van feltüntetve, 75 Az 1. ábra a kályhának függélyes hossz metszete. A 2. ábra az előbbire merőleges hosszmetszet. A 80 '5. ábra metszet az 1. ábrának (III—III) vonala szerint. A 4. ábra a kályha felső részének oldal nézete. Az (1) kályhatestben mindenekelőtt a 85 szokásos (2) tűztér és (3) hamutér van kiképezve, melyeket a (4) rázórostély választ el egymástól. A találmány szerinti kályha bármily tüzelőanyaggal használható, de a kályha előnyei, elsősorban a 90 helyiségnek áthevített nagy cirkulációs légtömegekkel való állandó melegentartása, különösen fatüzelésnél érvényesülnek. A fatüzelésnél tudvalévőleg a parazsas fűtés a leghatásosabb és ily tüzelés- 95 hez rostélynélküli, zárt tűztérfeneket szokás alkalmazni. Hogy már most a kályhát szénfűtésen kívül az említett rend szerű fatüzelésre is előnyösen használhassuk ki, a találmány szerint a magá 100 ban véve ismert, kívülről kezelhető (4) rázórostélyt oly kettős rostély gyanánt képezzük ki, melynél az alsó rostély rúdjai a két rostélynak kellően eltolt viszonylagos helyzetében a felső rostély hézagait 105 fedik, vagy megfordítva, amikor is tehát a kettős rostély zárt fenékfelületet alkot. Ecélból tehát nem kell egyebet tennünk, mint a két egymásfeletti rostély (egyikét kívülről) fogantyús rúddal eltolhatóan 110 elrendeznünk. Ily módon könnyen és közvetlenül térhetünk át az egyik fajta tüzelésről a másikra. Alkalmazhatunk radiális rostélyrudakkal ellátott, egymáshoz képest elfordítható kerek rostélyokat 115