96932. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha

— 2 -ben kezd beáramlani és mielőtt a légcir­kulációs csatornához érne, a tűztér fala mentén kénytelen felfelé áramlani, ami­vel a légcirkulációs csatornákba bebocsá 5 tandó levegőnek előmelegítését és a tü­zelőanyagnak már alul is jobb kihaszná­lását érjük el. A találmány szerinti fűtő kályhánál tehát az eddigi ily kályhákkal szemben, melyeknél hideg, sőt a tudva-10 lévőleg leghidegebb alsó levegő terelő­dött be a légcirkulációs csövekbe, a meg­hoszabbított légterelő 'csatorna kényszer­hatása folytán hatásosan előmelegített levegő jut a légcirkulációs csatornákba, 15 melyek az előmelegített levegő intenzív áthevítését befejezik. A találmány szerinti kályha azt a to­vábbi fűtőtechnikai előnyt nyújtja, hogy minden körülmények között könnyű, 20 gyors és biztos begyújtást tesz lehetővé, ami az eddigi, különösen légcirkulációs csőrendszerrel és külön terelőfal rend­szerrel ellátott kályháknál nem mindig sikerült, mert a számos csőfallal és te-25 relőfallal szűkített huzatcsatorna gyak­ran nehézségeket okozott a begyújtásnál, mely tudvalevőleg minél szabadabb hu­zatcsatornát kíván meg. A találmány át­menetileg lehetővé teszi a kályhának ma-30 Sára. a begyújtásra kedvező állapotát és pedig azáltal, hogy az egyik felszálló füstcsatorna felső végét kívülről nyitható és zárható szeleppel, pld. csapószeleppel látjuk el, melyet a kályha rendes égése 35 közben a zeg-zúgos füstáramlás biztosí­tása céljából zárva tartunk, a begyújtás idejére azonban kinyitjuk, amivel elér­jük azt, hogy az égéstermékek zeg-zúgos, kerülő áramlás helyett szabadon felfelé 40 áramlanak, ami a begyújtáshoz kívánt erős, szabad huzatot engedi meg. Ugyan­ezen csapószelepet egyúttal a felső füst­csatorna szabályozására is felhasználhat­juk, a begyújtás utáni kívánt idő tarta-45 mára, vagyis a csapószelep teljes elzárá­sát csak a parazsas égés bekövetkeztekor foganatosítjuk. Ha a csapószelepet rész­ben vagy egészben nyitott helyzetbe hoz­zuk, akkor a.z alább ismertetendő módon 50 a kisebb vagy nagyobb mértékben foko­zott huzat, folytán szekunder levegő jut be. A talámány végül a kályhának szükség esetére könnyű és egyszerű tisztítását 55 teszi lehetővé. Az eddigi kályháknál erre a célra magában a, kályha külső falában kiképzett, kivehető dugókkal elzárt nyí­lások voltak alkalmazva, melyek azon­ban csak az említett légterelő ernyő levé­tele után váltak hozzáférhetőkké, ami a 60 kezelést természetesen meglehetősen kö­rülményessé tette. Ezzel szemben a ta­lálmány szerint a tisztítónyílásokat, ill. azok egyszerű fedőit főleg a légcirkulá­ciós csatornák fenekeiben, alkalmazzuk, 65 mely csatornák belseje éppen az említett nagy bőségénél fogva kívülről (a légterelő csatornával ellenkező oldalról is) kézzel könnyen hozzáférhető, ami az eddigi szá­mos, de kis keresztmetszetű légcirkulá- 70 ciós csöveknél lehetetlen volt. A mellékelt rajzon a találmány sze­rinti kályha, mely még egyéb, alább le­írandó előnyöket mutat, példaképpeni fo­ganatosítási alakjában van feltüntetve, 75 Az 1. ábra a kályhának függélyes hossz metszete. A 2. ábra az előbbire merőleges hosszmet­szet. A 80 '5. ábra metszet az 1. ábrának (III—III) vonala szerint. A 4. ábra a kályha felső részének oldal nézete. Az (1) kályhatestben mindenekelőtt a 85 szokásos (2) tűztér és (3) hamutér van ki­képezve, melyeket a (4) rázórostély vá­laszt el egymástól. A találmány szerinti kályha bármily tüzelőanyaggal használ­ható, de a kályha előnyei, elsősorban a 90 helyiségnek áthevített nagy cirkulációs légtömegekkel való állandó melegentar­tása, különösen fatüzelésnél érvényesül­nek. A fatüzelésnél tudvalévőleg a para­zsas fűtés a leghatásosabb és ily tüzelés- 95 hez rostélynélküli, zárt tűztérfeneket szo­kás alkalmazni. Hogy már most a kály­hát szénfűtésen kívül az említett rend szerű fatüzelésre is előnyösen használ­hassuk ki, a találmány szerint a magá 100 ban véve ismert, kívülről kezelhető (4) rázórostélyt oly kettős rostély gyanánt képezzük ki, melynél az alsó rostély rúd­jai a két rostélynak kellően eltolt viszony­lagos helyzetében a felső rostély hézagait 105 fedik, vagy megfordítva, amikor is tehát a kettős rostély zárt fenékfelületet alkot. Ecélból tehát nem kell egyebet tennünk, mint a két egymásfeletti rostély (egyikét kívülről) fogantyús rúddal eltolhatóan 110 elrendeznünk. Ily módon könnyen és köz­vetlenül térhetünk át az egyik fajta tü­zelésről a másikra. Alkalmazhatunk ra­diális rostélyrudakkal ellátott, egymás­hoz képest elfordítható kerek rostélyokat 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom