96931. lajstromszámú szabadalom • Transzformátorból táplált villamos csengőberendezés
Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGIAK KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96931. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. FL————— Transzformátorból táplált villamos csengó'berendezés. Siemeiis-Schuckert-Werke A.-G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1927. évi december hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi január hó 28-ika. Csengőberendezések táplálására szolgáló, ú. n. kis transzformátorok az üzemben rendesen igen csekély terheléssel dolgoznak. Mivel csak időközönként és akkor is csak 5 igen rövid ideig dolgoznak, hasznos munkájuk oly kevés, hogy kedvező kihasználásról szó sem lehet. A transzformátor évi üres járási vesztesége lényegesen nagyobb, mint az általa végzett hasznos munka és 10 az évi hatásfok viszonyítva egyéb villamos berendezések hatásfokához, szokatlanul kicsi. A találmány értelmében a kis transzformátor lényegesen jobban használható ki, ha a transzformátor sekunder tekercselé-15 sére váltakozóáram egyenirányítására szolgáló berendezésen át az egyenirányított áram hasznosítására szolgáló kört kapcsolunk. E célra különösen alkalmasak az önmagukban ismert, nyugvó, száraz fémegyen-20 irányítóoellákból álló egyenirányítók (pl. réz-rézoxidegyenirányítók), amelyek sem kezelésre, sem megújításra nem szorulnak és gyakorlatilag korlátlan élettartamúak. " Ha az ily egyenirányítócellákból álló be-25 rendezést, pl. kis akkumulator töltésére használjuk fel, mint aminők, pl. radioelektroncsövek fűtőszálaihoz szükségesek és a rádiótechnikában sűrűn alkalmaztatnak, akkor a kis transzformátor terhelése lénye-30 gesen egyenletesebbé és gazdaságosabbá válik. Előnye továbbá a berendezésnek, hogy a töltőüzemhez csak igen kevésszámú, olcsó és tartós fémegyenirányítócella szükséges és nem kell a hálózati feszültséget, amely ren-35 desen 220 Volt, az akkumulator táplálásához szükséges alacsony (6—8 Volt) feszültségre külön transzformátorok segélyével átalakítani. A találmány által tehát megtakarítunk egy második transzformátort vagy nagyszámú, egymásután kapcsolt egyen- 40 irányítócellát. Az egyenirányítóberendezés bekapcsolása a csengőüzemet nem befolyásolja, mert a transzformátor az egyenirányítón át vezetett munkán kívül könnyen adja le a cse- 45 kélv váltakozóáramú munkamennyiséget, amelyre a csengőnek szüksége van. A berendezés további előnye abban van, hogy a túlfeszültséggel szemben érzékeny egyenirányítócellákat a csengőtranszformátor, 50 amely ma már csak rövidzárlat ellen biztosított kivitelben kerül alkalmazásra, jól megvédi, mindenesetre jobban és egyszerűbb módon, mint olvadó biztosítékok, vagy önműködő kapcsolók. 55 Az egyenirányító egységeket tetszőleges soros vagy párhuzamos kapcsolásban alkalmazhatjuk. Célszerű, ha többet úgy kapcsolunk össze,, hogy a váltakozóáram mindkét íélhulláma az egyenirányításra felhasznál- 60 ható legyen. E célból az egyenirányítócellákat vagy az ismert Graetz-féle kapcsolásban egyesíthetjük egymással, vagy nedig két egyenirányítóegységet egymással szemben kapcsolunk és az egyenáram fogyasztó 65 egyik pólusát az egyenirányítóegységek összekötő pontjára, a másik pólust pedig a transzformátor sekunder tekercsének közepén fekvő kivezetésre kapcsoljuk. A csengő váltakozóárammal való táplá- 70 lásától eltekinthetünk és a berendezést akként képezhetjük ki, hogy mindenkor az egyik félhullámot (pl. az elsőt, harmadikat, ötödiket) az egyenirányító fogyasztókörébe, pl. egy akkumulatorbatteriába és 75 a másik félhullámot (pl. a másodikat, negyediket, hatodikat) a csengőhöz vezetjük. Eltekintve attól, hogy e kapcsolásnál,