96925. lajstromszámú szabadalom • Munkafejlesző eljárás és berendezés főleg gázturbinák számára

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 96925 SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Munkafejlesztő eljárás és berendezés főleg gázturbinák számára. Szilágyi Vilmos műszaki tisztviselő Miskolc. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 25-ike. Jelen találmány oly eljárásra és berendezésre vonatkozik, melynél egy zárt térben valamely tüzelőanyagot nagy nyomás alatt tökéletesen elégetünk és a fejlődő 5 magasnyomású égési gázokat egy tetszésszerinti szerkezetű turbinába vagy más motorba vezetjük, ahol azok expandálás mellett munkát fejlesztenek. A találmány lényege egyrészt abban áll, 10 hogy a gázturbináknál a sűrítésnek nehezen megoldható problémáját megáldja; másrészt pedig abban, hogy a tüzelőanyagot a zárt térben nem levegő, hanem oxigén jelenlétében égetjük el, miáltal a nagy 15 térfogatú levegőt, amely az oxigén mellett az égést nem tápláló nitrogént is tartalmaz, nem kell a nyomás alatt álló égési térbe szorítani, ami az eddigi berendezéseknél tetetemes munkát emésztett fel Emellett a 20 zárt térben való égetést a találmány egyik kiviteli alakja szerint úgy eszközöljük, hogy az égési térbe olyan tüzelőanyagot vezetünk be, amely az égéséhez szükséges oxigént már tartalmazza, illetve fej-25 leszti, pl. impulsiv robbanószerek, vagyis olyanok, amelyek aránylag lassan égnek el. A másik kiviteli alak szerint az égési térben vagy egy külön térben, valamely vegyszerrel oxigént fejlesztünk és ezen oxigén-30 atmoszférában tetszésszerinti tüzelőanyagot, pl. benzint vagy nyers olajat égetünk el. A csatolt rajzon a fentjelzett két módon működő berendezés vázlatosan van feltüntetve. 35 Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaknál (a) jelöli a zárt égési teret, mely egy belső nyomásra méretezett, kívül hősugárzás ellen szigetelt szekrényből áll, melybe a tüzelőanyagot betápláló szerkezet torkol; 40 utóbbi tetszésszerint lehet szerkesztve. A rajzon feltüntetett példánál az (a) szekrénybe egy (b) adagoló torkol, mely a (c) kerék forgatása esetén ismert módon működik. A (d) garatból a tüzelőanyag, pl. impulsiv robbanószer az (a) edénybe hull 45 és ott uralkodó magas hőmérséklet folytán meggyullad. Az égési gázok az (a) tűztérből kiágazó (e) füvókába hatolnak, ahonnan egy turbinába vezethetők. Az indítás céljára a (b) adagolónak az (a) szekrénybe 50 való torkolatánál egy gyújtószerkezetet, pl. elektromos gyújtógyertyát alkalmazhatunk. Látnivaló, hogy az égés zárt térben, nagy nyomás alatt történik, külön kompresszióról tehát nem kell gondoskodni. 55 A 3. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál az (a) tüzelőtérbe egy (f) adagoló szerkezet torkol, melyen át valamely oxigént fejlesztő vegyszer, pl. barnakő, adagolható az (a) szekrénybe. Az (a) szekrény feneke fer- 60 dén van kiképezve és az adagoló szerkezet a fenék legmagasabb pontja fölött végződik, úgyhogy a vegyszer fokozatosan lecsúszik a szekrény fenekén, miközben oxigénjét leadja. A fenék legmélyebb pontján 65 torkol a (g) elvezető szerkezet, mellyel az (a) szekrényben a vegyszerből visszamaradó salakot időszakonként elvezethetjük. Az (a) szekrénybe torkol továbbá egy lángzóban végződő (h) cső, melyen át nyomás 70 alatt valamely tüzelőanyagot, pl. benzint, nyersolajat vagy egyebet szorítunk az (a) tűzszekrénybe. A tüzelőanyag az (a) szekrényben levő oxigénben elég és az égési gázok az (e) fúvókán át egy turbinába 75 vezethetők. Az (a) szekrényben az égés folytán igen magas hőmérséklet uralkodik, amely a betáplált barnakövet felbontja és az oxigént szabaddá teszi. A tüzelőanyag bevezetése állandó áram- 80