96922. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés széntartalmú anyagok kezelésére az illanó alkatrészek kitermelése céljából

— 7 — gatják. Átvonulási csatornák képződését az oszlopban részben azáltal küszöbölhetjük ki, hogy változtatjuk azokat a helye ket, ahol gázt vezetünk a tiizelőanyag-5 hoz. Ha kívánatos, valamely külső forrásból vett gáz helyett a fejlődött gáznak egy részét vezethetjük a rostély alatti gázszekrényekbe. Az illanó termékeket a nyersanyag-oszlop felső részéből szívóit) hatással távolítjuk el és ennek támogatása céljából, hogy az elégési zónán belül valamely megkívánt nyomást létesítsünk, a rostély alatt hozzáadott gázokat bizonyos nyomás alá helyezzük. Átvonulási 15 csatornáknak az oszlopban való keletkezésének megakadályozása végett továbbá a gázokat felül úgy függőleges, mint vízszintes irányban, zárólapokkal szabályozott nyílások segítségével tetszés szerinti 20 helyeken távolíthatjuk el. Ha kívánatos, a retortafalak csatornáiban megfelelő folyadékokat égethetünk el, hogy a retortában egyenletes hőmérsékletet tartsunk fenn. Ha a folyékony alkatrészek kalória-25 értékének növelése céljából azokhoz más alkatrészeket akarunk adni, az eltávolított gázok egy részét a rostély alá vezetjük, ahol a frissen fejlődött gázokkal keveredik, miáltal gazdagabb keveréket kapunk, 30 Ezt az eredményt túlhevített gőznek a rostély alá való vezetésével is elérhetjük. Kitűnt továbbá, hogy a koksznak vagy üledéknek mennyisége a rostély és a retorta alapfelülete közötti távolság változ-35 tatásával befolyásolható. E célból a rostélyt emelőkre helyezhetjük, amikor is függőlegesen emelhető és süllyeszthető. Az előbbiekben tüzetesen leírtuk, hogy a kaparórúdnak a rostély feletti állandó 40 mozgása a tüzelőanyagnak a retorta feletti kettős tölcséren keresztül való bevezetését végző szerkezetet mozgásba hozza, hogy az üledék lenti eltávolításával egyidejűleg fent folytonosan friss tüzelőanya-45 got vezessünk be. A találmány fontos jellemzője, hogy a nyersanyagnak ilyen folytonos bevezetése, a tüzelőanyag üledékének folytonos eltávolítása és a gázok kiűzéséhez szükséges hő termelésének, va-50 lamint a nyersanyagnak a retortán való átvonulásának egyenletessége mellett egyszersmind az illanó alkatrészek kiűzésének céljából a legnagyobb hőmérsékletet kisebbnek vesszük, úgyhogy kb. 426° C-t 55 nem halad meg, tehát az előállított olaj hasadási hőmérséklete alatt fekszik. Ez a legnagyobb hőmérséklet ott keletkezik, ahol a kezelt anyag tömege áz elégési övbe megy át. Ennél a helynél az illanó alkatrészek kiűzése gyakorlati értelemben 60 már befejezést nyert és a kondenzálható illanó alkatrészek már elszabadultak és összegyűltek, vagyis az illanó alkatrészek már az anyag felső részében, ahol a hő- , mérséklet még igen alacsony, elillantak 65 és a kiűzés az egymás fölé tornyosuló tömegek nagyobb súlya és ellenállása következtében egyenletesen növekedő hőmérséklet és nyomás alatt tovább folytatódik, míg az elégési övhöz nem jutunk, 70 ahol a legnagyobb hőmérséklet, kb. 426° C és az illanó alkatrészek kiűzése befejeződik, az anyag pedig az elégési övbe megy át. Ily módon a kiűzött termékek kémiai átalakulását elkerüljük, mely különben 75 fellépne akkor, há a kiűzött gázoknak vagy gőzöknek magasabb hőmérsékletű öveken kellene keresztülvonulniok, mint amilyen hőmérsékleten elszabadultak. Tehát a szénhidrogéneknek egyszerűbb 80 alakra és permanens gázokra való hasadását, meiy gázok összértéke csekélyebb, megakadályoztak. Tehát más kémiai szerkezettel bíró olajokat nyerünk, mint amilyeneket az eddig szokásos eljárással egé- 85 szen kicsiny mennyiségben kaptunk. Jelen eljárással nemcsak olajtermékeket nyerünk kátránytermékek helyett az alacsonyabb hőmérséklet, a nyomás, az anyagban alkalmazott hőmérséklet és a megfe- 90 lelő kezelés következtében, hanem a régebbi eljárásnál melléktermékként szereplő koksznál nagyobb fűtőértékű tüzelőanyagot is kapunk. Amellett a nagyon nagy mennyiségű illanó alkatrészt szol- 95 gáltató anyagokat egyaránt jól lehet kezelni, ami eddig nem volt lehetséges. Minthogy az illanó alkatrészek kiűzéséhez szükséges meleget főképen az elégetéssel állítjuk elő, elkerüljük a nagyobb 100 hőveszteségeket, melyek a külső melegítéssel dolgozó eljárásoknál fellépnek, amelyeknél azonkívül még igen magas hőmérsékletek is szerepelnek, ami a fűtési költségeket rendkívül megnöveli, azonkívül 105 nem hozza létre a hőmérsékletek egyenletes megoszlását az egész tömeg mentén, úgy hogy az illanó alkatrészek nagy része a szükségesnél magasabb hőmérsékleteknek van kitéve. 110 Jelen berendezéssel a széntaríalmf) anyag illanó alkatrészei kémiai szerkezetüknek lényeges megváltozása nélkül termelhetők ki és amellett kondenzáló és mosó hatásnak is ki vannak téve. A ter- 115 melt gázokat vagy olajokat, ha kívánatos-