96914. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék elektromos lövedékgyujtók időzítésére és elektromos lövedék időzőgyujtó

- 2 — ezzel egyidejűleg időzítése is a lövedéknek a lövegcsőbe történő bevezetése után, rö­viddel a kilövés előtt vagy magánál a ki­lövésnél, az elsütőkészüléknek működte-5 tése révén történik, akkor egymásután ki­lövendő lövedékek egy sorozatának ugyan­azon robbanási időpontokra történő időzí­tése nem igényel semmi különös időrabló kezelést, miáltal a lövési gyorsaságot je-10 lentékenyen növeljük. A gyújtónak egy más gyújtási időpontra történő beállítása egyszerű módon eszközölhető még akkor is, ha a lövedék a lövegcsőben már a ki­lövési állásban van. 15 A mellékelt rajzban példaképpen a ta­lálmányt képező eljárás foganatosítására szolgáló, ugyancsak a jelen találmányt ké­pező gyújtó, illetve ezek kapcsolási váz­lata példaképen három foganatosítási 20 alakban és az egyik gyújtó kondenzátora feszültség-idődiagrammja van feltün­tetve. Az 1. ábra a gyújtó első foganatosítási alak­jának kapcsolási vázlata. A 25 2. ábra a gyújtó második foganatosítási alakjának kapcsolási vázlata. A 3. ábra a gyújtó második foganatosítási alakja kondenzátorainak feszültség-idő­diagrammja. A 30 4. ábra a gyújtó harmadik foganatosí­tási alakjának kapcsolási vázlata. Valamennyi feltüntetett foganatosítási alaknál a gyújtót a lövedéktől elkülöní­tett, a rajzon fel nem tüntetett oly áraan-35 forrásból töltjük meg, mely két határér­téken belül tetszőlegesen beállítható nagy­ságú feszültséget képes szolgáltatni. Az első foganatosítási alaknál (1. ábra) az energiatároló gyanánt szolgáló (a) kon-40 denzátornak (a,l és a2) fegyverzete a nagy-ohmos (b) ellenálláson és a (c) gyúj­tási ágensen keresztül van egymással ösz­szekötve. A (c) gyújtási ágens gyúelegybe beágyazott gyujtó-drót, melyet rajta át-45 menő áram felhevít és az azt körülvevő gyúelegyet a gyúlási hőmérsékletre hevíti fel. Kívülről a lövedék-köpenyen kétrend­beli, a lövedék falazatától elszigetelt és egy áramforrásnak (dl és d2) kapcsaihoz 50 kapcsolható (a3 és a4) kontaktusok van­nak elrendezve, melyek célszerűen a löve­dékköpenyen körben vannak elhelyezve és az (a) kondenzátornak (al és a2) fegyver­zetével vezetékek útján vannak össze­, 5£kötve. Aszerint., amint az (a) kondenzátor na­gyobb vagy kisebb feszültségű árammal van megtöltve, a (c) gyújtási ágensen na­gyobb vagy kisebb erősségű áram folyik keresztül, amikor is a (c) gyújtási ágens- 60 nek gyujtó-drótja rövidebb vagy hosszabb idő múlva hevíttetik fel a gyúelegynek meggyújtásához szükséges hőmérsékletre. A nagy-ohmos (b) ellenállás lényegében arra szolgál, hogy a kondenzátornak kisü- 65 lését egy bizonyos időtartamra kinyújtsa; minthogy pedig az ellenállás állandó, a gyújtási ágensnek gyújtó-drótjában az időegységben fejlesztett hő a Joule-féle törvény szerint az (a) kondenzátorral kö- 70 zölt feszültségnek négyzetével arányos. Az áramfolyás az (a) kondenzátortól a (c) gyújtási ágensen keresztül, azonnal az (a) kondenzátornak megtöltése és az (a3) és (a4) kontaktusoknak az áramforrás (dl) 75 és (d2) kapcsaitól való eltávolítása után megindul. Ezért kell a lövedék kilövésének kényszermozgásuan a gyujtókondenzátor megtöltésétől függően, a megtöltésnek magának tehát vagy röviddel a kilövés 80 előtt vagy a kilövésnél a lövegcsőben meg­történnie. Oly célból, hogy a gyújtót eset­leg külön, a lövegtől elkülönített készü­lékben tölthessiik meg, egy másik, a. raj­zon fel nem tüntetett foganatosítási alak- 85 nál, az (a) kondenzátornak a (c) gyújtási ágensen keresztül vezető kisülési áram­körébe egy normálisan nyitott zárókontak­tust iktatunk, mely tehetetlenségi kontak­tus gyanánt kiképezve csak a lövegnek el- 90 sütésénél záródik önműködően. A fennebb leírt foganatosítási alaknál gyújtási ágens gyanánt csak gyujtó-dró­tot alkalmazhatunk. Ezenkívül a gyújtó­kondenzátornak nem különösen nagy ka- 95 paeitásánál távolabbi gyújtási időponto­kat nem érhetünk el, mert akkor a hőel­vezetés a gyúelegyben túlhátrányosan vá­lik észrevehetővé és a gyújtó-drótnak hő­mérséklete egyáltalában nem emelkedik 10< többé a gyújtáshoz szükséges nagyságra. Ezen hátrányokat a gyújtó második fo­ganatosítási alakja (2. ábra) kiküszöböli. Itt a gyújtónak két (e és f) kondenzátora van, melyeket ugyanazon feszültségekre 10, töltünk meg. A két kondenzátornak egyenlő előjelű (el és fl) fegyverzetei a (g) szikraúton és a (h) gyújtási ágensen (gyújtó-szikrán vagy gyujtó-dróton) ke resztül vannak egymással összekötve. 1H Ezenkívül az egyik, az (e) kondenzátor a nagy-ohmos (i) ellenálláson keresztül zárva van. A gyujtóáramkörbe iktatott (g) szikra­útnak, átcsapási feszültségénél kisebb fe- tl szültségű áramok számára, gyakorlatilag végtelen nagy ellenállása van, vagyis a szikraúton és ezzel együtt a gyújtási

Next

/
Oldalképek
Tartalom