96908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a naftalin kinyerésére kőszénkátrányból vagy kőszénkátrányolajokból

Megjelent 1929. évi október hó 20-én. MAGYAR KIRÁLYI jKE|gSL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96908. SZÁM. — rVh/1. OSZTÁLY. Eljárás a naftalin kinyerésére nyers kőszénkátrányból vagy kőszénkátrány olaj okból. Dr. Kárpáti Jenő oki. vegyészmérnök, m. kir. kísérletügryi állomásvezető fő vegyész, Dr. Htibsch M. György bankár, m. kir. kormányfőtanácsos és Blrtalan Lajos oki. vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi junius hó 25-ike. A naftalint a kőszénkátrányok „naftalinolajából", vagyis a középolajnak 185— 220° íorrponthatárok közötti párlatából szokták és pedig ismételt lepárlási, sajto-5 lási és mosási műveletekkel, kinyerni. Az ekkép nyert „tiszta" naítalin azonban a körülményes és költséges kitermelési eljárás ellenére is még mindig tartalmaz mintegy 0.25% ként, íoleg thionaftén alak-10 jában, úgyhogy vegyi célokra, nevezetesen a katalitikus hidráláshoz, külön kéntelenítési eljárásnak (Schroeter) vetendő alá. Azt találtuk, hogy a „naftalinolajból", 15 sőt a nyers kőszénkátrányból, kikészített kőszénkátrányból, közép vagy nehéz kőszénkátránypárlatokból, vagy bármely más naftalintartalmú olajkeverékből is, egyetlen munkafolyamatban, rendkívül 20 tisztán s egyúttal kénmentesen, vagy csak egészen elenyésző kéntartalommal, kinyerhető a naftalin, ha ezen anyagokat víztartalmú orgánikus oldószerekkel végzett desztillációnak vetjük alá. A lehűtött 25 párlatból a naftalin fénylő pikkelyek alakjában, rendkívül tisztán válik ki, az oldószer viszont, minden különösebb tisztítási vagy koncentrálási művelet nélkül, körfolyamatban visszavezethető a nafta-30 lintartalmú nyersanyaghoz. A nyersanyag szintén állandó áramlásban tartható. Azt találtuk továbbá, hogy ezzel az eljárással a nyersanyagból a naftalin az utolsó nyomokig kitermelhető, olyany-35 nyira, hogy az eljárás a naftalin kvantitatív meghatározására is alkalmas. A nyersanyagból az esetleg benne foglalt 165° alatt forró alkatrészek célszerűen már előzetesen ledesztillálandók, mert ezek, részben a vizes oldószerével azonos 40 íorrpontjuk, részben a magas gőzfeszültség, illetve a vizes oldószerben vagy ennek gőzeiben való többé-kevésbbé jelentékeny oldhatóságuk íolytán a párlatot s az ebből kiváló naftalint szennyezhetik. 45 A desztilláció kiviteli módja, a desztillálási hőfok, az oldószer minősége, higítási foka, bevezetési módja stb. tekintetében a találmány keretén belül a legváltozatosabban járhatunk el. Ehhez képest az 50 alábbiakban megadott számértékek, a kitermelendő naftalin kívánt tisztasági fokától, valamint az alkalmazott oldószerek fizikai és kémiai jellegétő} függőleg, jelentékenyen eltolhatók. 55 Vizes, pl. 15—30%-os etilalkohol használata esetén a naftalin olvadáspontját meghaladó, tehát 80° fölötti és a víz forráspontja, tehát 100° alatti munkahőmérséklet alkalmazása mutatkozott célsze- 60 rűnek; a naftalin-kitermelés 80° alatt aránylag alacsony, 100° fölött viszont a párlatban már olajos termékek is jelentkeztek. Az oldószer bizonyos mennyiségére vo- 65 natkoztatott kitermelés az illető oldószernek a naftalinra gyakorolt oldóhatásával arányos, de függ a munkahőmérséklettől és az oldószer bevezetési módjától is. A lefolyó reakció — különösen, ha az 70 oldószergőzök naftalinnal telítettek — az azeotrópos reakciók jellegzetességeit mu-