96898. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aceton előállítására

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI fflBBBL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96898. SZÁM. — IYH/1. OSZTÁLY. Eljárás aceton előállítására. Holzverkohlimgrs-Industrie A.-G. Konstanz i/B. A bejelentés napja 1927. évi október hó 5 ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi november hó 4-ike. A találmány célja aceton előállítása acetilenből. Az aceton előállítására ajánlották már azt az eljárást, amely szerint acetilen és 5 vízgőz keverékét magas hőmérsékletű vasoxidon vagy vasoxid tartalmú kontaktanyagon vezetik keresztül. A 88631. számú osztrák szabadalmi leírás szerint például, bizonyos feltételek LO betartásával, állítólag 40% termelési hányaddal kapnak acetont, ha a katalizátor mérgektől megtisztított acetilent 40-szeres térfogatú vízgőzzel keverve, lehetőleg nagy vasoxid tartalmú katalizátorokon 15 vezetik keresztül. Ilyen katalizátorok előállíthatók pl. úgy, hogy kicsapott vashidroxidot sajtolás útján darabos alakba hoznak. Aránylag kis mennyiségű Fe2

On használatánál, amilyent pl. akkor ka-20 punk, ha vasoxidot kontakt anyag hordozókon eloszlatunk, a szabadalmi leírás szerint a kívánt acetonképződés nem következik be, hanem ilyenkor legnagyobb részt acetaldehid keletkezik. 25 A 88632. sz. osztrák szabadalmi leírás szerint természetes vasképződmények (mint pl. kiégetett piritmaradékok, agyagvaskő, vaspát) használhatók katalizátorként 25—50%-os acetontermelési hányad-80 dal. Ebben az esetben is igen nagy vízgőzfelesleggel, egy térfogatrész acetilenre 40 térfogatrész vízgőzzel dolgoznak. Ezek az eljárások gyakorlati jelentőségre nem tettek szert, mivel részint az 35 acetilennek katalizátor mérgektől való tökéletes megtisztítását és igen nagy Vízgőz fölösleget kívánnak meg s emellett csak igen szerény termelési hányadot adnak. Beható tanulmányaink folyamán azt 40 találtuk, hogy az acetontermelést majdnem a theoretikus termelési hányadig fokozhatjuk kevert katalizátorok alkalmazása által. Azt találtuk, hogy a tulajdonkénem ka- 45 talizátoroknak, mint pl. az ismeretes szabadalmi leírásokban említett vas-oxigénvegyületeknek hatékonysága és tartóssága nagy mértékben fokozható, ha segédkatalizátorokkal működnek együtt. 50 Ilyenek gyanánt pl. fémek, de különösen iémoxigénvegyületek jönnek tekintetbe. Vasoxidoknak katalizátor gyanánt való használatánál segédkatalizátorként szerepelhetnek pl. fémvas, mangánoxid, alumi- 55 niumoxid, bariumkarbonát, cinkkarbonát, továbbá pl. mész, magnesia és maseffélék. Különösen előnyös, hogyha a tulajdonképeni katalizátorokat, mint pl. vasoxi- 60 génvegyületeket, oxigéntartalmú segédkatalizátorokkal pl. mangánoxiddal, bariumkarbonáttal stb. és fémmel, pl. fémvassal kombinálunk. Célszerű pl. a tulajdonképeni katalizátorok és oxigéntar- 65 talmú segédkatalizátorok kombinációját fémes hordozókon alkalmazni, pl. úgy, hogy felületesen oxidált vasat, pl. rozsdás vasforgácsot vékony rétegben segédkatalizátorral, pl. mangánoxiddal, cinkoxid- 70 dal vagy másefféle anyagokkal vonjunk be. Az ilyen katalizátorok rendkívül stabilak és hosszú élettartamúak. Összehasonlító kísérletek azt mutatták, 75 hogy míg az osztrák szabadalmi leírásban említett vasoxidkatalizátorok már három napi használat után kimerültek,