96891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fotokémiai reakciók foganatosítására

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jHgpKL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96891. SZÁM. — IV/I. OSZTÁLY. Eljárás fotokémiai reakciók foganatosítására. 1. G. Farbenindustrie A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1928. évi április hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi április hó 20-ika. Fotokémiai reakciók foganatosításánál különösen fontos arról gondoskodni, hogy az alkalmazott sugárzási forrás emissziójának íotokémiailag hatásos része a reak-5 ciótérben lehetőleg tökéletesen abszorbeáltassék. Az alkalmazott fényforrás intenzitásának és az abszorbeáló anyag extink ciós koefficiensének megfelelően, a reakciótér átsugárzott rétege vastagságának 10 megfelelő magasan kell méretezve lennie, ezenkívül pedig a fényforrás kiképzését és elrendezését úgy kell megválasztani, hogy annak hatásos sugárzása a fotokémiai célra tökéletesen kihasználható le-15 gyen. Ügy találtuk, hogy ezt a követelményt akkor teljesítjük a legjobban, hogy úgy járunk el, hogy a kezelendő anyagokat olyan hosszúra nyújtott fémgőzívlámpa, 20 mint sugárzási forrás behatásának tesszük ki, amely a reakciótér egész hosszában annak középvonalán halad végig és a besugárzandó reakcdókeverékkel ennek egész hossza mentén közvetlenül, vagy adott 25 esetben, csupán hűtésre szolgáló közeg közbeiktatásával érintkezésben van. Ezen munkamód mellett, szemben a szokásos eljárásokkal, sikerül az összsugárzás hatásos spektrumterületének majdnem tökéle-30 tes abszorbcióját elérni. A végrehajtandó reakciók érzékenységi területének fekvése szerint, az eljáráshoz különböző fajtájú fémgőzívlámpák alkalmazhatók kisugárzásuk spektrális eloszlásának megfele-35 lően. Alkalmazhatók pl. hosszúra nyújtott higany- vagy amalgámlámpák vagy más fémelektródák között vákuumban vagy indifferens gázokban végbemenő ívkisülések, esetleg izzókatódák együttes alkalmazása mellett. Ha a reakciókat nagyobb 40 méretekben foganatosítjuk, úgy dolgozhatunk akként is, hogy több, hosszúra nyújtott fényforrást építünk be ugyanabba a reakciótérbe, melynek nagysága úgy van méretezve, hogy a besugárzott terek réteg- 45 vastagsága a hatásos sugaraknak gyakorlatilag tökéletes elnyelésére elég nagy. Különösen célszerűnek mutatkozott olyan fémgőzlámpák alkalmazása, melyeknek fényoszlopa az egyik vagy mind- 50 két elektróda folyékony fémjének eltolásával hossza tekintetében tág határok között változtatható. Azt találtuk továbbá, hogy a fotokémiai reakciók egy sorozatánál gázalakú vagy 55 folyós rendszerekben a jelen eljárás szerint a kívánt reakciók gyakran csak akkor folynak le zavaró mellék- vagy utóreakciók nélkül, ha a kezelendő anyagokat alkalmas közegben nagy hígításban eloszt- 60 juk, ill. feloldjuk és ebben az állapotban sugározzuk be. Ez a tapasztalatunk valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a kiindulási anyagnak a sugárzás abszorpciója útján aktivált molekulái csak akkor 65 alakulnak át a kívánt termékekké, ha azokat aktiválásuknak ideje alatt hasonló fajtájú molekulákkal való összeütközéstől, tehát ezáltal nem kívánatos vegyületek képzésétől megóvjuk, ami megfelelően 70 csekély koncentrációk megválasztásával érhető el. Megállapítottuk végül, hogy a fotokémiai reakció sebessége az esetleg higított gázelegyekben ill. oldatokban tetemesen 75 fokozható azáltal, hogy a reakcióelegyet. amely a hosszúra nyújtott fényforrást koncentrikusan körülveszi, áramló vagy