96885. lajstromszámú szabadalom • Önműködő centrifugális dörzskapcsolás
Megjelent 192 9. évi október hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96885. SZÁM. — VU/g. OSZTÁLY. Önműködő centrifugális dörzskapcsolás. Allgemeine Elektricilats-Ges. Berlin. A bejelentés napja 1927. évi november hó 14 ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi november hó 15-ike. Ismeretesek centrifugális dörzskapcsolások, melyeknél a forgató nyomaték átvitele nem azonnal az indulásnál, például a hajtómotor indulásánál, hanem csak egy 5 bizonyos idővel később történik, így pl. rövidre zárt motoroknál akkor, amikor az indítási helyzetből az üzemi helyzetbe való átkapcsolás bekövetkezik. Az ismert centrifugális dörzskapcsolásoknál azonban a 10 centrifugális súlyok a hajtó kapcsolásrészekkel erőzáróan vannak összekötve vagy kényszermozgásúan ugyanazt a fordulatszámot kapják, mint a hajtótengely; a kapcsolási késleltetés keresztülvitelére ek-15 kor vagy különböző, többé-kevésbbé bonyolult berendezésekre van szükség, vagy pedig a centrifugális súlyokat kezdeti helyzetükbe visszavezető rúgókat fokozott előfeszültséggel látják el, melyet a centrifu-20 gáiis erő csak hosszabb idő után győz le és mely természetesen szükségképen a súrlódási nyomás érzékeny csökkentéséhez vezet. A kapcsolási késleltetésnek a legegysze-25 rűbb módon való keresztülvitelére a találmány értelmében a súrlódási erő létesítésére szükséges centrifugális súlyokat külön közbenső elemek alakjában, a hajtó és a hajtott kapcsolásrésztől függetlenül, 3Q a hajtótengely körül lazán forgatható testen eltolhatóan rendezzük el; ez a test közvetve, például a hajtótengellyel együtt forgó súrlódási centrifugális súlyok által hajtatik. Ezek szerint tehát tulajdonképen 35 két kapcsolással van dolgunk, melyek közül az egyik a hajtó kapcsolásrészt köti össze a centrifugális súllyal. Ez a kapcsolás szintén dörzskapcsolásnak lehet kiképezve és elrendezésének az a következménye, hogy a hajtott kapcsolásrész tovább- 40 vitele csak akkor kezdődik meg, ha pl. a hajtómotor indítása be van fejezve. A találmány szerinti kapcsolás működésének minden esetben való biztosítására igen célszerű, ha a hajtó kapcsolásrészről 4& a centrifugális súlyokra átvitt forgató nyomatékot nagyobbra választjuk, mint a hajtott kapcsolásrészre átvitt forgató nyomatékot. Ezt a célt különféleképen érhetjük el, így pl. azáltal, hogy különböző súr- 50 lódási együtthatóval bíró fékbevonatokat alkalmazunk, ahol is a súrlódási súlyok és a hajtó súrlódás közötti fékbevonatoknak van nagyobb súrlódási együtthatójuk. Ugyanezt a célt azáltal is elérhetjük, 55 hogy a kétoldalt fekvő súrlódófelületeknek különböző lejtést adunk vagy a fékbevonatokat a tengelyközéptől különböző távolságokban rendezzük el, ami által az emelőkarok, amelyeken a súrlódóerők tá- 60 madnak és ezzel az átvitt forgatónyomatékok is különböző nagyságúak lesznek. A forgómozgást nem kell feltétlenül a centrifugális súlyokról közvetlenül a hajtott részre átvinni, hanem még további g;> közbenső elemeket is iktathatunk be, melyeket a centrifugális súlyok hoznak munkahelyzetükbe, amelyben a hajtó és a hajtott kapcsolásrész közötti összeköttetés helyre van állítva. Ezt pl. azáltal érhetjük 70 ei, hogy a centrifugális súlyokon kívül még egy vagy több, a centrifugális súlyok hatása alatt tengelyirányban eltolható gyűrűalakú testet vagy effélét rendezünk el; emellett a centrifugális súlyokat tartó, a 75. hajtótengelyen lazán forgatható test maga szolgálhat a két kapcsolásrész összekötésére. Másrészt azonban lehetséges az is.
