96884. lajstromszámú szabadalom • Áramkörrelrendezés oly választókapcsolókhoz, melyek hívó összeköttetéseknek egyes vonalvezetékekhez vagy vonalvezetékek csoportjában szabad vonalvezetékekhez való továbbkapcsolására szolgálnak

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 96884. SZÁM. — Vll/.j. OSZTÁLY. Áramkörelrendezés oly választó kapcsolókhoz, melyek hívó összeköttetéseknek egyes vonalvezetékekhez vagy vonalvezetékek csoportjában szabad vonal vezetékekhez való továbbkapcsolására szolgálnak. International Standard Electric Co. Delaware. A bejelentés napja 1927. évi október hó 18-ika. Nagybritármiai elsőbbsége 1927. évi május hó 21-ike. A találmány önműködő, valamint félig önműködő távbeszélő berendezésekre vo­natkozik és tárgya különösen olyan táv­beszélő berendezés, amelynél az egyes vo-5 nalvezetékek és a vonalvezetékek egy cso­portjának szabad vonalvezetéke kapcsoló­készülékeken át hozzáférhető. Az előzőkben említett kapcsolóknál, amelyeket forgó összekötő kapcsolóknak 10 neveznek, ezideig szükséges volt oly kü­lön segédalkatrész elrendezése, amelynek révén a kefék a kívánt vonalvezeték vég­érintkezőire való mozgás után megállot­tak, ha az említett végérintkezők külön 15 vonalvezetékhez tartoztak, tekintet nél kül arra, vájjon ez a vonalvezeték fog­lalt vagy szabad állapotban van. Ezen­kívül olyan segédeszköz is volt elren­dezve, amelynek révén, ha a kívánt vo-20 nalvezeték a vonalvezetékek csoportjá­ban az első vonalvezeték volt, akkor en­nek foglaltsági állapotában a kefék ezen csoportban szabad vonalvezeték keresése céljából továbbmozogtak. Az említett se-25 gédalkatrészek szükségessége a kapcsoló­készülékek előállítási költségét szemben a szabványos szerkezetű kapcsolókkal nö velte és így nem volt lehetséges az egyenlő jellegű kapcsoló gazdaságos gyár-80 tása. Minthogy a gyakorlatban távbeszélő be­rendezések építésénél szokásos, hogy az azonos jellegű kapcsolókat egy csoport­ban rendezik el, az említett forgó össze-85 kötő kapcsolókat más csoportokban kel­lett elrendezni, mint a szabványos szerke­zetű kapcsolókat. Ezen körülménynél fogva az ugyanazon előfizető állomáshoz vezető vonalvezetékek csoportját el kel­lett különíteni azon vonalvezetékek cso- 40 portjától, amelyek olyan előfizető állomá­sokhoz tartoznak, amelyek a jövőben to­vábbi vonalvezetékeket igényelnek, szem­ben azokkal az előfizető állomásokkal, amelyeknek valószínűség szerint egynél 45 több vonalvezetékre nem lesz szükségük. Az ismertetett elrendezés azzal a hát­ránnyal jár, hogy azon esetben, amikor szükséges, hogy valamely előfizető állo­más, amelynek vonalvezetéke szabványos 50 összekötő kapcsolóval van összekötve, egynél több vonalvezetéken át legyen hozzáférhető, ezen előfizető állomás vo­nalvezetéke a forgó összekötő kapcsolók csoportjával kötendő össze és ezen oknál 55 fogva az illető előfizető állomás hívó szá­mát meg kell változtatni. A találmány célja olyan összekötő kap­csolók elrendezése, amelyek az összekötő kapcsolók bármely csoportjában gazdasá- 60 gosan alkalmazhatók és könnyen hasz­nálhatók forgó összekötő kapcsolók gya nánt, miáltal elkerüljük annak szüksé­gességét, hogy az egyes külön vonalveze­tékeket és a csoportos vonalvezetékeket 65 külön egységek vagy csoportok gyanánt egymástól elkülönítsük. A találmány egy másik célja a végvá­lasztó kapcsoló oly módon való elrende­zése, hogy az rendszerint összekötő kap- 70 csoló gyanánt működik az egyes vonal­vezetékek számára és azután összekötő

Next

/
Oldalképek
Tartalom