96884. lajstromszámú szabadalom • Áramkörrelrendezés oly választókapcsolókhoz, melyek hívó összeköttetéseknek egyes vonalvezetékekhez vagy vonalvezetékek csoportjában szabad vonalvezetékekhez való továbbkapcsolására szolgálnak
Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 96884. SZÁM. — Vll/.j. OSZTÁLY. Áramkörelrendezés oly választó kapcsolókhoz, melyek hívó összeköttetéseknek egyes vonalvezetékekhez vagy vonalvezetékek csoportjában szabad vonal vezetékekhez való továbbkapcsolására szolgálnak. International Standard Electric Co. Delaware. A bejelentés napja 1927. évi október hó 18-ika. Nagybritármiai elsőbbsége 1927. évi május hó 21-ike. A találmány önműködő, valamint félig önműködő távbeszélő berendezésekre vonatkozik és tárgya különösen olyan távbeszélő berendezés, amelynél az egyes vo-5 nalvezetékek és a vonalvezetékek egy csoportjának szabad vonalvezetéke kapcsolókészülékeken át hozzáférhető. Az előzőkben említett kapcsolóknál, amelyeket forgó összekötő kapcsolóknak 10 neveznek, ezideig szükséges volt oly külön segédalkatrész elrendezése, amelynek révén a kefék a kívánt vonalvezeték végérintkezőire való mozgás után megállottak, ha az említett végérintkezők külön 15 vonalvezetékhez tartoztak, tekintet nél kül arra, vájjon ez a vonalvezeték foglalt vagy szabad állapotban van. Ezenkívül olyan segédeszköz is volt elrendezve, amelynek révén, ha a kívánt vo-20 nalvezeték a vonalvezetékek csoportjában az első vonalvezeték volt, akkor ennek foglaltsági állapotában a kefék ezen csoportban szabad vonalvezeték keresése céljából továbbmozogtak. Az említett se-25 gédalkatrészek szükségessége a kapcsolókészülékek előállítási költségét szemben a szabványos szerkezetű kapcsolókkal nö velte és így nem volt lehetséges az egyenlő jellegű kapcsoló gazdaságos gyár-80 tása. Minthogy a gyakorlatban távbeszélő berendezések építésénél szokásos, hogy az azonos jellegű kapcsolókat egy csoportban rendezik el, az említett forgó össze-85 kötő kapcsolókat más csoportokban kellett elrendezni, mint a szabványos szerkezetű kapcsolókat. Ezen körülménynél fogva az ugyanazon előfizető állomáshoz vezető vonalvezetékek csoportját el kellett különíteni azon vonalvezetékek cso- 40 portjától, amelyek olyan előfizető állomásokhoz tartoznak, amelyek a jövőben további vonalvezetékeket igényelnek, szemben azokkal az előfizető állomásokkal, amelyeknek valószínűség szerint egynél 45 több vonalvezetékre nem lesz szükségük. Az ismertetett elrendezés azzal a hátránnyal jár, hogy azon esetben, amikor szükséges, hogy valamely előfizető állomás, amelynek vonalvezetéke szabványos 50 összekötő kapcsolóval van összekötve, egynél több vonalvezetéken át legyen hozzáférhető, ezen előfizető állomás vonalvezetéke a forgó összekötő kapcsolók csoportjával kötendő össze és ezen oknál 55 fogva az illető előfizető állomás hívó számát meg kell változtatni. A találmány célja olyan összekötő kapcsolók elrendezése, amelyek az összekötő kapcsolók bármely csoportjában gazdasá- 60 gosan alkalmazhatók és könnyen használhatók forgó összekötő kapcsolók gya nánt, miáltal elkerüljük annak szükségességét, hogy az egyes külön vonalvezetékeket és a csoportos vonalvezetékeket 65 külön egységek vagy csoportok gyanánt egymástól elkülönítsük. A találmány egy másik célja a végválasztó kapcsoló oly módon való elrendezése, hogy az rendszerint összekötő kap- 70 csoló gyanánt működik az egyes vonalvezetékek számára és azután összekötő