96878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás selyemszövetek nehezítésére
Megjelent 192 9. évi október hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96878. SZÁM. — XlV/e. OSZTÁLY. Eljárás nehezített és bágyasztott selyem előállítására. Dr. Clavel René vegyész Augst (Basel m.). A bejelentés napja 1928. évi február hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi december hó 30-ika. Valódi és műselyem bágyasztására eddig ismeretes eljárásoknál — akár matringok, akár kész szövet alakjában történt is az — a textilárut festődékben röviddel 5 festés után báriumkloridfürdőben kezelték, melyhez vagy lassankint kénsavat vagy oldható szulfátokat adagoltak, vagy pedig a báriumkloridfürdőt olyan fürdő követte, amely hígított glaubersóoldatból 10 állt, miáltal a roston báriumszulfát vált ki, amelynek feleslegét mosással eltávolították. Az appretálókban a szövetet báriumszulfát vagy egyéb nehezen oldható földalkálivegyületek szuszpenzióján húz-15 zák át. Ugy is dolgoztak, hogy a. szövetet báriumklorid- vagy báriumacetátoldatokkal impregnálták és azután gázok hatásának tették ki, hogy a roston az említett sók oldhatatlan vegyületeit kapják. 20 Mindezek a kicsapások vagy impregná lások nem tapadnak jól a roston és rendszerint egyszerű porolással eltávolíthatók. Nevezetesen azonban nem ellenállók, erélyes mosással, különösen meleg, főképen 25 pedig forró szappanfürdőkkel szemben. Ezeket a hátrányokat a találmány sze rint azzal küszöböljük ki, hogy a selyem nehezítésénél szokásos fémvegyületeket, pl. ónkloridot, ólomacetátot és másefféló-30 ket a rostban vagy a roston tejszerű kom plexvegyületekké alakítjuk át, amelyek gyakorlatilag oldhatatlanok és bágyasztó hatást idéznek elő. Ezek a kémiai vegyii letek nem alkotnak a rostban egyszerű 35 mechanikai berakodást vagy rárakodást. hanem azon valószínűleg kémiailag vannak kötve. Mindenesetre azonban oly szilárdan tapadnak a roston, hogy arról mosással el nem távolíthatók. 40 Az új eljárás foganatosításánál pl. úgy járunk el, hogy a selymet matringok vagy kész szövet alakjában mindenekelőtt fém sófürdőbe, pl. ónkloridfürdőbe, visszük be és ezzel való kezelés után adott esetben előzetes kimosás, savtalanítás vagy neu 45 tralizálás nélkül, alkáliásan reagáló al kálifoszfátoldattal, pl. dinátriumfoszfátol dattal hozzuk érintkezésbe. Ezáltal az ed digi selyemnehezítéssel szemben, melynél a selymet a foszfátfürdőbe való helyezés 50 előtt alaposan kicentrifugálták, a rostban és a roston csapadékok képződnek, melyek azt megnehezítik ós egyidejűleg annak bá gyadt fényt kölcsönöznek. Eljárhatunk azonban fordított sorrendben is és a sely- 55 met először alkáliásan reagáló alkálifoszfátfürdőn, pl. dinátriumfoszfátoldaton, vezethetjük keresztül és erre követőleg hozhatjuk érintkezésbe fémsóoldattal, pl. ónkloridoldattal, ólomacetátoldattal vagy 60 máseffélével. A nehezítéshez szükséges fémsó mennyisége csökkenthető, ha a fémsóoldatot benne oldható földalkálivegyületekkel hígítjuk. Ezek a földalkálivegyületek, ha alkálifoszfátoldatokkal érintkez- 65 nek, ugyancsak bágyadt foszfátok alakjában válnak ki, melyek a rostban és a roston szilárdan tapadnak; az is lehetséges, hogy a fém, a földalkália és a foszfát között komplex vegyületek képződnek. A föld- 70 alkálivegyületeknek a fémsókhoz való adagolása helyett úgy is eljárhatunk, hogy a selymet előzőleg az eféle föld alkálivegyületek oldatával átitatjuk. Ha ekkor a fémsófürdőbe és ezt követőleg al 75 káliásan reagáló alkálifoszfátfürdőbe tesszük a selymet, szintén jól nehezített, bágyadt fényű selymet kapunk. A fémsókból és az alkáliásan reagáló alkálifoszfátokból képződött zavaros csa- 80
